13.rész

Thea

Arcomat érzéki puszikkal halmozta el a barátom. Ébredésem gyönyörteljes volt. Mosolyogva fordultam a hátamra, és lassan néztem fel rá. Szemei csillogtak a boldogságtól, ahogyan valószínű az enyémek is.

- Jó reggel Édes. - csókolta meg a számat

Azonnal viszonoztam a kedvességét. Miután elszakadt Tőlem nyakába hajtottam az arcom, és beszívtam férfias illatát, amit oly nagyon szerettem. 

- Lassan készülődni kell, és indulni. - suttogta, miközben az én nyakamat hintette érzéki csókokkal

- Nem aludhatok még? - kérdeztem fáradtam

- Sajnálom, de nem. - nézett szemembe - Az autóban nyugodtan, de indulnunk kell egy órán belül. Messze van Holmes Chapel.
- Már nem gondolhatom meg magam, igaz?
- Mindennel? Velem kapcsolatban? - nézett komolyan rám
- Ne mondj butaságokat. - simítottam végig arcán, ami most igen feszes volt, és komoly - Egyszerűen csak félek találkozni a családoddal. Mi van, ha nem tetszem nekik, és utálni fognak?
- Ilyeneket még véletlenül se gondolj. - adott a homlokomra egy puszit - Szeretni fognak. Hidd el nekem, hogy oda lesznek érted.
- Eddig mindig valami neves barátnőd volt, nyilván a tökéletes jelölteknek gondolták, még ha te nem is úgy néztél rájuk. Erre most itt vagyok én, aki csak most kezdi el építeni a karrierjét.
- Fejezd be a felesleges fecsegésed. Imádom a szád, de inkább másra használd. - húzta féloldalas mosolyra ajkait
Felnevettem a kis megjegyzésén, majd kimásztam mellőle. Táskámhoz mentem, amiből egy fekete cicanadrágot halásztam ki. Felsőnek semmi érdekeset nem találtam. Egyikhez sem volt kedvem. Ránéztem a még mindig az ágyban heverésző barátomra, aki kérdően tekintett rám vissza.
- Mi a baj? - érdeklődött
- Kölcsön vehetek egy felsőt?
- Elgondolkodtató. - mászott ki az ágyból és indult meg felém - Talán.
- Csak talán? - kérdeztem vissza már karjaiba zárva
- Nézzük meg mivel szolgálhatok, de remélem tudod, hogy behajtom rajtad az árát. - kacsintott és a szekrényéhez lépett
Tele volt ingekkel a szekrénye, amik vállfákon lógtak. Soha nem gondolkoztam el azon, hogy bejáró nőt tart-e vagy pedig Ő maga ennyire rendszerető, de számomra egyértelművé vált az első lehetőség. Minden élére volt hajtogatva, kivasalt állapotban. Ingeken akadt meg a szemem. Tudtam, hogy azokat Ő nagyon is előnyben részesíti. Kedvenc darabomon akadt meg szemem.
- Azt szeretném. - mutattam az egyik darabra
- Kedvencem.
- Ahogy nekem is, így egyértelműen kölcsön kell adnod. - magyaráztam, mire elnevette magát
- Kérem először az árát. - fogta kezébe az inget 
- Na és mennyire drágán adod? - incselkedtem vele
Pimaszul mosolygott rám. Felsőt az ágyra hajította, majd azonnal magához húzott, és egy szenvedélyes, mély csókot kezdeményezett. Magasság különbségek miatt kicsit lejjebb hajolt, hogy könnyebben elmélyülhessen bennem. Bicepszét markoltam, hogy megtartsam magam, és ne essek hátra. Egyik kezével végigsimított fedetlen combomon, és belemosolygott a csókunkba. Kis puszit adott utoljára, és utamra engedett. Felkaptam az inget és a fürdőbe mentem.
A gyors zuhanyzást egy még gyorsabb sminkelés követte. Felvettem a ruhákat, és a hajamat oldalra fontam. Amint készen lettem visszamentem a szobába, amit üresen találtam. Hallottam a lentről felszűrődő hangot, így a földszintre igyekeztem.
- Igen. .. - mondta - Kérlek, semmi felhajtás. Így is tart a találkozástól, nem kell, hogy még kellemetlenül s érezze magát. - hadarta el - És kérlek, Gemma-nak is mondd, hogy fogja vissza azt a nagy száját. Rendben, én is téged. Szia. - és tette le a készüléket
- Várnak már nagyon. Anyám kikészített ebbe az egy percben. Nagy szervező, és imád főzni. - nézett rám - Türelmetlen.
- És azt muszáj volt közölni vele, hogy félek a találkozástól? - álltam elé
- Tudja mire számíthat. - csókolt arcon - Csodásan áll az ingem. - mért végig - Talán neked adom. - töprengett - Talán.
- Örülök, hogy tetszik rajtam. Bár szerintem rajtad jobban áll. - néztem le az ingre - Kicsit nagy, de szerintem édesanyád tesz róla, hogy megtöltsem.
- Bolond vagy. - nevetett
- Így fogadsz el, nem igaz?
- De, igaz. Teljes mértékben. - fogta meg a kezem - Indulhatunk?
- Igen.
Mindent a kocsiba pakoltunk és már indultunk is. Útközben megállt Harry egy starbucks előtt, ahova bementem és vettem mindkettőnknek reggelit. Siettem vissza hozzá, hogy mielőbb odaérjünk és már túl legyek a nagy bemutatkozáson.
Teret a rádió halk dallamai töltötték meg. Felcsendült az egyik kedvenc dalom, én pedig megmutattam azt, amit nem kellett volna. Barátom csak mosolyogva hallgatta ahogyan igyekszem tökéletesen énekelni a dalt, bár igen messze álltam tőle. Nem szólt semmit, csak tűrte azt a három percet, amíg én átadtam magam az ütemnek, a szövegnek.
- Csodálatos volt. - szólalt meg a végén
- Ne szemtelenkedj. Nem lehet mindenki annyira tökéletes, mint te. - jegyeztem meg
- Korán sem vagyok tökéletes, Édes. - fogta meg a kezem - Egyszerűen csak értek az énekléshez, amihez Te nem igazán. Viszont én nem értek a ruhatervezéshez, amihez Te igen. Kiegészítjük egymást.
- Utálom, hogy mindent meg tudsz magyarázni.
- Csak igyekszem mindent a lehető legjobb oldaláról megközelíteni.
Nyomtam egy puszit arcára, majd a telefonommal kezdtem el szórakozni. Már órák óta utaztunk, és már szinte fájt egy helyben ülni. Persze Haz mindig felajánlotta, hogy megállhatunk, de visszautasítottam. Hisztimet félre tettem, és inkább igyekeztem lekötni a figyelmem. Hirtelen ötlettől vezérelve bekapcsoltam a kamerafunkciót és a göndörke felé tartottam a készüléket. Belemosolygott a kamerába, és még integetett is. Ezután magam felé irányítottam és minimálisan nyelvet öltöttem, és mosolyogtam. Amint elkészült a remek felvétel beléptem twitterre, és egyből kiposztoltam, amiben meg is jelöltem barátom.
- Amint megállunk látni akarom. - szólalt meg Hazza
- Hm.. talán. - kezdtem az Ő játékát
- Ne gonoszkodj. Te is tudod, hogy rosszul jársz. - húzta féloldalas mosolyra száját
- Majd meglátjuk. - feleltem magabiztosan
Felnevetett hangosan, majd az útnak szentelte a figyelmét. Én üzenet váltásba keveredtem barátnőmmel, Isabelle-vel twitteren, így szerencsére nem untam halálra magam, a még egy órás útszakaszon.

****

Holmes Chapel táblát hamar elhagytuk, és igen gyors tempóban haladtunk a kisváros belseje felé. Gyönyörű környék, csodás házak, parkok. Csak ámulva néztem a békés utcán amellyel áthaladtunk. Minden kis helyszín amely mellett elmentünk, gondolkodtatni hagyott, hogy vajon Harry milyen is volt itt. Érdekelt, hogy kisfiúként mennyire volt ennyire komoly, és egyben perverz gondolkodású. Mennyire volt ambiciózus, és mennyire falta nagykanállal az életet.
- Mindjárt ott vagyunk. - zavarta meg a gondolkodásom
Kertes házak övezetébe értünk. Szebbnél - szebbek sorakoztak egymás után. Igazi békés, családias környék volt. Csak a szeretet, és a meghitt, gondtalan élet jutott eszembe róla. Hirtelen parkoltunk le egy csodás kis két emeletes ház előtt. Tégla fal, kovácsolt vas kerítés, és kis szobrok, amiket a hó igen gondosan befedett. Ezek tűntek fel elsőnek, ahogy kinéztem a szélvédőn. Igazi otthon volt, ahol Harry nevelkedett, és ez szívemet melegséggel öntötte el. Ablakpárkányokon karácsonyi, ünnepi hangulatú díszek voltak, ahogyan az ablaküvegeken is. Pontosan megtervezett, diszkrét volt az elülső udvar.
Kiszálltunk, és közben Harry egyből a táskákat kezdte el kiszedni. Én még mindig a szomszédos, illetve az Ő családja házát néztem. Minden annyira összhangban volt. Akár még én is el tudnám képzelni a jövőm egy ilyen környéken.
- Álladat azért szedd fel a járdáról. - lépett mögém barátom - Bemegyünk vagy itt szeretnél ácsorogni?
- Csak tetszik a környék, és a házatok is csodálatos. Talán baj? - néztem rá
- Nem, egyáltalán nem. - csókolt arcon - Menjünk be.
Húztam magam után bátortalanul a bőröndöm, míg Harry másik kezemet fogta, és biztatóan megszorította, amikor a kapunk belülre léptünk. Döbbenten, sokkolódva figyeltem amikor egy kék - lila hajú lány kivágta az ajtót, és nagy, erőteljes léptekkel indult meg felénk. Barátomra néztem, aki csak egy bocsánatkérő mosolyt intézett felém.
- Végre, hogy megérkeztetek. - mondta, és egyből hozzám lépett, és megölelt - Már vártam, hogy találkozhassunk. - távolodott el kis idő múlva - Gemma vagyok, Harry nővére.
- Thea. - motyogtam zavartan
- Harry barátnője. - egészítette ki Haz - Gem, mondtam, hogy fogd vissza magad. - mérgelődött
- Sajnálom. Mindig örülök neked, de most hoztál egy lányt is magaddal, ez nagy szám öcskös.
- Örülök, hogy lejáratsz. - ölelte meg nővérét - Bemehetünk?
- Ja igen, bocs. - nevetett - Anya már vár titeket.
Besétáltunk Gemma vezetésével a családi ház előszobájába, ami szintén a karácsonyi hangulatot tükrözte. Megszabadultunk a csizmánktól, kabátunktól.
- Az öcsém inge van rajtad, ez jó jel. - kacsintott rám
- Gem, most fejezd be. - szólt rá Harry
- Gyerekek, csak most jöttetek, de már is kezditek a civakodást. - jelent meg egy gyönyörű asszony - Sziasztok. - mosolygott ránk, és meleg öleléssel köszöntötte mindkettőnket - Thea, igaz?
- Igen. - feleltem
- Anne vagyok, és maradjunk is ebbe. Öreg nem vagyok még annyira, remélem. - nevetett fel - Gyertek beljebb.
Nappalba vezetett minket ahol egy idősebb férfi éppen a karácsonyfával bajlódott. Gyönyörködtető díszítés volt mindenhol. Aprólékos, ízléses, finom. Maga a ház berendezése is egyszerű volt. Szinte mindenhol megtalálható volt egy - egy családi emlék, fotó, dísztárgy. Szeretet, melegség lengte be az egészet.
- Szia, én Robin vagyok. Harry és Gem nevelőapja. - nyomott két puszit arcomra - Tegeződhetünk remélem.
- Igen, persze. - mosolyogva bólintottam - Thea vagyok, Harry barátnője.
- Már sokat hallottunk rólad. - szólt közbe Anne
- Anya, kérlek.
- Jó, rendben. - adta meg magát fia szavainak - Megnézem a vacsorát. Pakoljatok le addig.

Harry

Imádom a családom. Nővérem mindig igyekezik a legjobban megdöbbenteni engem. Tudtam, hogy a kisebb csipkelődéseit most sem fogja elhanyagolni. Nem nagyon hoztam haza még lányokat, így egyértelmű volt, hogy örülni fog Thea jelenlétének.
Anyám kitette szívét szokás szerint. Ha csak egyedül érkezem, akkor is már nagyon készül. Mindig több fogásos vacsorával vár. Most a karácsony ürügy neki, de soha nem titkolta, hogy hiányzom neki, ahogyan Ő és a családom többi része is nekem. Ritkán tudunk találkozni, így ezért is örültem annak, hogy haza tudok utazni egy kis időre, méghozzá a barátnőmmel. Meséltem már Thea-ról, és az elejétől fogva mindegyikük megszerette.
Robin nevelt fel, így a véleményére nagyon is adok. Ő is örült annak, hogy végre találtam egy olyan lányt, aki normális, aki a földön jár, nem pedig a fellegekben. Aki magamért szeret és nem a média miatt. Szeretném, majd ha édesapámmal is találkozna Thea, hiszen vele is jó viszonyt ápolok.
Természetesen titok a családom előtt, hogy Thea-val hogyan is ismerkedtem meg. Számukra Ő egy valós kapcsolattal indult, és szeretném ha ez így is maradna.
- Szerinted mit mondjuk majd a családomnak?  - fordultam a szobámba barátnőm felé
- Tessék? Mire gondolsz?
- Tudod, nem tudják, hogy hogyan is találkoztunk.
- Hát gondolom azt, amit a múltkor lenyilatkoztál. - magyarázta - Koncerten találkoztunk, ahova húgomat vittem el. Onnantól pedig majd alakul valahogy.
- Igazad van. - nevettem fel
- Miért nem szeretnéd, ha tudnák?
- Nem szeretném, ha azt hinnék, hogy nem vagyok képes találni egy normális, szeretetreméltó, gyönyörű és tehetséges barátnőt. Aki nem a pénzemre, vagy éppen a hírnévre hajt. - húztam magamhoz
- Attól Ők még hihetik azt, hogy arra hajtok.
- Megint csak feleslegesen jártatod a formás kis szádat. - csókoltam meg röviden
- Bocsi a zavarásét. - lépett be kopogtatás nélkül nővérem - Anyu mondta, hogy szóljak. - mosolygott ránk
- Jó, megyünk.- feleltem
- Miért jöttetek zavarba? - kérdezte felvont szemöldökkel - Természetes, ha csókolóztok drágáim.
Nem válaszoltam, csak kézen ragadtam barátnőm. Földszinten egyből az étkezőbe mentünk, amit édesanyám ismételten csodásan díszített. Már minden az asztalon volt. Robin és anya az utolsó dolgokat hozták be. Elfoglaltam szokásos helyem, de előtte még barátnőmnek húztam ki a széket illedelmesen. Másik oldalamon Gem foglalt helyett, velem szemben Robin, és közte meg Gemma között pedig anya.
- És hogyan történt a megismerkedés? - érdeklődött Robin
- Egy koncertünkre hozta el a kishúgát, Nicol-t. - válaszoltam
- És egyből kiszúrt a tömegből az öcsém? - fordult Gem, Thea felé
- Hát gazából, olyan belépőnk volt, ahol lehetett találkozni a srácokkal. - felelte - Húgom nagy rajongó.
- Tehát nem Te vagy a directioner?
- Nem. - mosolyogva válaszolt - Igazából egy, két dalukat ismertem, de ennyi. Rendesen azóta követem nyomon, és ismerem a dalaikat, mióta Harry van az életemben.
- Szerencséd. Akkor gondolom nem tudsz a kicsapongásáról.
- Mintha te szent lennél. - horkantam fel
- Na gyerekek. - szólt anya
- Tényleg örülök, hogy együtt vagytok. - mosolygott ránk Robin
- Köszönjük. - felelte félénken barátnőm
Vacsora továbbra is kérdések hadából állt ki. Thea elmesélte, hogy a divatszakmában fog remekelni, teljesen önerőből. A kis utazásunkról is szót ejtettünk, amihez természetesen nővéremnek is volt pár apróbb megjegyzése. Vacsora befejeztével a nappaliba mentünk, ahol anyukám képeket mutogatott a még igen fiatalkoromról. Reméltem, hogy ez a rész kimarad, de sajnos Gem figyelmeztette, hogy meg kell mutatnunk. Mindenhez fűztek valami történetet. Már elástam magam majdnem, amikor a meztelen képek kerültek elő és a ciki történetek. Soha nem voltam egy lány előtt szégyenlős. Általában nekem sikerült Őket zavarba ejteni, de most még is én voltam az áldozat.
- Édes kislány. - jegyezte meg barátnőm
- Ő Lux, a keresztlánya Harry-nek. - világosította fel Gem
- Már hallottam róla. - felelte - Nagyon szerethetik egymást. - úgy beszéltek, mintha én nem is a helységben lettem volna
- Biztosan remek apa lesz . - jegyezte meg anya
- Alig várom, hogy nagynéni lehessek. - lelkesedett nővérem, és már lélekben készültem a következő megjegyzésére - De azért védekezzetek még egy kis ideg.
- Akkor adjuk át az ajándékokat. - álltam fel, és a fához mentem - Mi közösen vettünk nektek ajándékokat. - adtam át egy rövid információt a családomnak
Thea vetette fel az ötletet, hogy közösen vegyünk és én ezt remek ötletnek is tartottam. Mindig is tanácstalan voltam az ajándék vásárlással kapcsolatban. Gemma egy új könyv trilógiát kapott, amiért lelkesedett. Neki való, mocskos szavakat és gondolatokat tartalmazó könyvsorozat volt. Mellé a kedvenc csokiját, és egy repülő jegyet. Mindig is szeretett volna eljutni New York-ba, így gondoltam, hogy valóra váltom az álmát. Két személyre szól, így azt visz magával akit csak szeretne. Robin horgászáshoz való dolgokat kapott. Nem értek hozzá, ahogyan barátnőm sem, így a boltban kértük ki a szakértő véleményét. Anya imádja a macskákat, ahogyan én is. Ez örökletes dolog, azt hiszem. Egy kis macskát kapott tőlünk, és mellé könyveket. Imád kertészkedni és főzni, így többet is olvashat  a kedvenc dolgairól. Közösen kaptak Robinnal egy utazást, ami Franciaországba egy kis városba szólt, egy wellneshétre.
Én anyáéktól két új fekete csőnadrágot kaptam, azzal a kis üzenettel ellátva, hogy "nem teheted meg, hogy vegyél". Igazán szellemesnek tartottam. Gemtől meglepve vettem át az ajándékom. A tasak egy doboz óvszert rejtett, és mellé egy "Hogyan tartjuk meg a barátnőnket?" című könyv. Volt még számomra meglepő dolog, amin meglepődtem.
- Ez biztos, hogy nekem? - húztam elő a piros csipkés kis fehérnemű szettet
- Hát nem te fogod viselni, remélhetőleg. De igen a tiéd. Gondoltam hozzájárulok az örömödhöz.
Barátnőmre pillantottam, aki csak piruló arccal figyelte a kezembe lévő szettet. Visszatettem a tasakba, és rákacsintottam. Gem hozzá lépett, és átnyújtotta az ő ajándékát, amit hármuktól kapott közösen.
Ő egy gyönyörű estélyi ruhát kapott, hozzávaló magassarkúval, és kiegészítővel. Hálálkodva ölelte meg a családom. Felvette a saját kis ajándékát, amit átnyújtott nekem. Izgatottan bontottam ki, és hamar meg is pillantottam azt a kis tárgyat ami fontos volt nekem, de egy koncert alkalmával elhagytam. Fehérarany papírrepülős nyaklánc feküdt a dobozban. Csodás volt. Mindig is hiányzott, és most hogy van egy új, ami számomra sokkal többet is jelent, boldogsággal tölt el. Azonnal megcsókolt, és magamhoz öleltem.
- Nem kellett volna.
- Tudtam, hogy szeretted. - csókolt meg még egyszer
- Ez a te ajándékod. - nyújtottam át az Ő meglepetését
Nagyokat pislogott, mire sikerült megszabadulnia a csomagolástól. Felnyitotta az apró dobozt, amiben egy pillangós, fehérarany gyűrű volt. Azonnal rám nézett.
- Nem olyan gyűrű. - mosolyodtam rá - Még. - tettem hozzá, és homlokon csókoltam - Egyszerűen megláttam, és Te jutottál eszembe.
- Köszönöm, csodálatos.
Váltottunk egy utolsó rövid csókot, és az este folyatásaként karácsonyi vígjátékokat néztünk forrócsoki, és mályvacukor kíséretében. Összebújva figyeltem a tv-t, barátnőmmel. Éreztem néha magamon a családom tagjainak pillantását, de nem szenteltem nekik különösebb figyelmet.
Késő éjjel mentünk fel a szobámba, ahol egy gyors zuhany után már az ágyba is bújtunk. Összekulcsoltam az ujjaimat Thea-éval, és éreztem, hogy viseli a tőlem kapott kis ajándékot. Ajkához hajoltam és megcsókoltam. Mellkasomra hajtotta a fejét és hátát simogattam, ahogyan mindkettőnk lassan átlépett az álmok világába.