11.rész

Harry

Ébredésemet egy fiatal, kis virgonc lánynak köszönhettem, aki az ágy végébe kezdett el ugrálni. Azonnal felnéztem rá. Kuncogva állt meg két kis lábán, és figyelt. Elmosolyodtam azon, hogy mennyire is bájos. 

- Szia. - köszöntem neki - Nem bírsz aludni prücsök? 

- Nem. - felelte - Mesét meg már untam. 

- Hm, akkor mit tegyünk? - tettem fel a kérdést, bár választ nem vártam rá

Mellettem még mélyen alvó lányra pillantottam, majd vissza Nicol-ra. Kimásztam, karjaimba vettem, és elindultam ki a szobából, majd le a konyhába. Felültettem a pultra.

-Készítünk reggelit? - kérdeztem
- Igen. - lelkesedett
- Palacsinta megfelel a hölgy számára?
- Ühüm. - bólogatott - Kaphatok kakaót is?
- Természetesen.
Adtam egy puszit arcára, majd megcsináltam 3 bögre forró kakaót. Miután kész lettek elkezdtem a palacsintát készíteni. Igazán jól haladtam, de a közepe felé Nicol is besegített. Egy - két darab égett lett, vagy éppen a dobálásban a padlón kötött ki, de végül az utolsó pár darabot sikerült egyedül megcsinálnom, így bőven elég lett. Letettem az asztalra őket és a kislány azonnal neki is látott. Felsiettem az emeletre, a még alvó barátnőmhöz.
- Édes. - csókoltam arcon - Ébresztő, kicsim.
Lassan fordult felém, és mellkasomba bújt kicsit nyűgösen. Aranyos volt, ahogyan morcosan kifejezte a nem tetszését. Simogattam hátát, és arcát kisebb puszikkal halmoztam el. Lassan pislogni kezdett, amíg teljesen fel nem nézett rám. Mosolyogva fogadta a kis ébresztésem, amiért én nagyon is örültem. Bátortalanul, de annál is nagyobb szenvedéllyel hajoltam le és csókoltam meg könnyedén. Csak ajkaink találkoztak, még is mindent elmondtunk ezzel egymásnak.
- Csináltunk Nicol-al palacsintát és kakaót. - mondtam neki - Gyere, már vár.
- Rendben. - mosolygott ismételten és egy utolsó kis csókot adott
Kimászott az ágyból, majd felkötötte haját, és kézen fogott. Lassan andalogtunk le a lépcsőn egészen a kis helységig, ahol a húga is tartózkodott.
- Szia manó. - mosolygott húgára, és arcon csókolta - Finomat készítettetek?
- Igen. - felelte nutellás, fülig érő szájjal
Elfoglaltuk a helyünket mi is, majd magunkhoz vettünk egy - egy bögre gőzölgő kakaót, és palacsintát. Thea segített a kislánynak megtörölni a ragacsos kezét és száját. Amint végzett vele, Nicol a nappaliba ment, és mesét kezdett el nézni. Barátnőmmel nyugodtan fejeztük be a reggelit, bár Ő kevesebbet evett, így a kakaóját szürcsölgetve várt rám.
- Köszönöm, igazán jó szakács vagy. - adott egy gyors puszit számra - Azt hiszem megtartalak.
- Szóval nem csak a férfiaknak vezet a hasán keresztül az út, a szívéhez? - kérdeztem vigyorogva
- Hát engem megfogtál. - vallotta be
- Azért remélem, hogy majd másban is maximálisan teljesítek veled.
- Megint kezded. - ütött finoman vállba
Összeszedte a tányérokat, bögréket és a mosogatógépbe helyezte őket. Amint becsukta mögé álltam, és szorosan vontam magamhoz, majd hirtelen megfordítottam, és a pultra ültettem. Nagyokat pislogva figyelt, nézett le rám. Mosolyogtam. Kicsit volt csak magasabb nálam, így majdnem szemtől szembe voltunk. Egyik kezem csípőjén pihent, míg a másikkal végigsimítottam puha arcán és megcsókoltam. Őrjítően vette birtokba a számat, a nyelvemet. Teljesen magamhoz húztam, még lábait teljesen körém nem fonta. Érzékién, vágyakozva csókoltam. Ki akartam fejezni az iránta érzett tiszteletem, szeretetem. Ez sikerült. Egy kéjes nyögés szakadt fel a szájából, ahogyan nekifeszültem csinos combjai között.
- Harry.. - szakadt el tőle - A húgom.
Egy utolsó kisebb csókot adtam neki. Tudtam, hogy igaza van, de azt is, hogyha Nicol nem lenne itthon, akkor is lett volna valami kifogása, amit én természetesen el is fogadok. Nem áll szándékomban semmiben sem siettetni őt. Még akkor sem, ha nekem éppen ez őrjítő szenvedést okoz.

****

Délelőtt mese nézéssel, és játékkal töltöttük el az időt. Ebédre felvettem, hogy rendeljünk valamit, de Nicol lelkesen kiáltott fel, hogy süssünk közösen együtt pizzát. Persze, mi egyből rávágtuk, hogy egyszerűbb megrendelni, és gyorsabb is. Ellenkezett, így akarata érvényesült. Ezáltal megállapítottam, hogy ugyan olyan, mint nővére.
A közös ebéd készítés igen viccesre sikeredett. Mondhatni, hogy a pult nagy részét a liszt terítette be, vegyítve pár hozzávalóval. Kisebb - nagyobb nehézségek árán végül sikerült a sütőbe tenni a tésztát. Nicol egyből a nappaliba ment, kéz mosást követően. Mi pedig elpróbáltuk mielőbb eltakarítani a romokat magunk után.
- Örülök, hogy ennyire kijössz a húgommal. - fordult felém mosolyogva - Nem gondoltam volna, hogy így kijössz a gyerekekkel.
- Szeretem Őket. Van egy kereszt lányom, Lux a neve.
- Már hallottam róla.
- Ha gondolod, megismerheted. - léptem elé, és zártam karjaimba
- Mindenképpen élnék a lehetőséggel. - mosolyodott el
- Talán egyszer összehozhatnánk a két kislányt.
- Remek ötlet. Soha nem gondoltam volna, hogy ilyen jó gondolataid is vannak. - mosolyodott el pimaszul
 - Vigyázz arra a finom kis szádra, Édes. - nyomtam egy puszit az említett helyre
A sütő jelezte, hogy kész az ebédünk, így azonnal Thea ki is vette a sütőből. Felszeletelte, és tálalta. Kishúga vigyorogva szaladt be hozzánk, amikor szóltam neki, hogy kész az ebéd. Hamar elfogyasztottuk. Kicsi megjegyezte, hogy mennyire is finomat hoztunk össze. Segítettem elpakolni barátnőmnek, majd csatlakoztunk a nappaliban ücsörgő kislányhoz. 
- Nem megyünk ki? - vetette fel lelkesen az ötletet Nicol
- Hideg van. - felelte nővére
- Kérlek. - nézett nagy szemekkel
- Majd én kimegyek vele. - mondtam barátnőmnek - De jó lenne, ha Te is jönnél. - csókoltam arcon
- Jó rendben, de csak kicsit. - adta be a derekát
Nicol azonnal az emeletre szaladt, és öltözködni kezdett. Barátnőmmel kézen fogva én is az emeletre mentem. Megvártam, amíg melegen felöltözött, majd visszamentünk a földszintre. Magunkra kaptuk kabátunkat, és már mentünk is ki, ahol kishúga már tartózkodott. Egyből egy hógolyó lett a jutalmunk. Azonnal összenéztünk Thea-val és megindultunk a kislány felé. Sikítva futott az udvar másik felébe. Elértük a célunkat. Kisebb hó csata alakult ki, mindenki mindenki ellen ment.
Ezt követően hó ember építésbe kezdtünk. Bentről hoztunk ki hozzá megfelelő kiegészítőket, és kellően el is készítettünk egy hatalmas, kövér hó embert. Úgy fél óra után sikerült is elkészítenünk. Igazán magas lett, szinte velem vetekedett. Lányok is büszkén nézték a hatalmas alkotásunkat. Minden a megfelelő helyére került, majd mind a ketten oda álltam a kis emberke mellé, míg lefényképeztem Őket. Nicol berohant a házba, és vártunk rá, de nem igazán sietett vissza.
- Igazán csinos. - jegyezte meg Thea végignézve az emberkén
- Tehát most lehetek féltékeny egy élettelen, olvadó dologra?
- Hm.. át kell gondolnom. - kacsintott rám
Azonnal elkaptam a derekánál fogva, és szorosan magamhoz szorítottam. Mint a kisfiúk, amikor a lányt megfürdetik a hóban, úgy cselekedtem én is. Nevetve sikítozott, hogy milyen hideg, és hogy nem vagyok normális. Hamar felhúztam magamhoz, mielőtt megfázna, vagy bármi ilyesmi. Átöleltem derekánál fogva, és ajkat néztem. Elmosolyodott, amint észrevette, és már meg is csókolt. Hóesésben faltuk egymás ajkait, amíg egy kis vékony hang meg nem szólalt.
- Fúúúj.
- Ne leskelődj. - nyújtotta rá ki nővére a nyelvét
- Egy szinten vagy a húgoddal. - nevettem fel
- Hallgass. - ütött a mellkasomba
Nevetve mentünk be a házba, ahol Nicol is tartózkodott. Leültem a kislány mellé, amint megszabadultam a kabátomtól, és csizmámtól. Pár perc elteltével Thea három bögre társaságában jött be, amiben gőzölgő forrócsoki volt. Húga kezébe adott egyet, majd nekem. Egy rövid szájra puszival köszöntem meg, miután helyet foglalt mellettem.
Egy karácsonyi filmet választott ki Nicol, ami jó időre lekötötte mindannyiuk figyelmét. Vígjáték volt, ami igen nevetséges is egyben. Kicsi már szemét törölgetve nevetett a poénokon. Thea a vállamon pihentette fejét, míg én derekát átölelve élveztem minden egyes képkockát.
- Sziasztok. - csendült fel egy ismerős női hang
- Anya. - kiáltott fel Nicol, és már rohant is
- Soha nem fárad el? - kérdeztem nővérét
- Nem. Nagyon is mozgékony.
- Hasonlítotok?
- Mindenről az ágy jut eszedbe? - nézett a szemembe
- Nem, csak ha rád nézek. - kacsintottam - Egyébként nem ragaszkodom az ágyhoz. Rengeteg variáció van. Alkalmazkodó vagyok.
- Na abban biztos vagyok. - nevetett fel - De fogd vissza magad nagyfiú.
- Lehetetlen, ha a közeledben vagyok.
- Mi jót csináltatok fiatalok? - jött be Elena
- Képzeld sütöttünk pizzát. - újságolta el Nicol
Szinte az egész napot elmesélte, és természetesen azt sem hagyhatta ki, hogy megcsókoltam az udvaron. Elena mosolyogva fogadta a hírt, aminek én felettébb örültem. Úgy félórás beszélgetés után kiment a konyhába, ahova követte Thea is. Én maradtam még a kislánnyal mesét nézni.
Úgy egy óra után érkezett meg a család fő is, aki rövid üdvözlés után bejött hozzánk a nappaliba, és velem kezdett el társalogni. Soha nem találkoztam szülőkkel, vagy csak éppen pár percre, így a helyzet nagyon is új volt.
- És mit tervezel az utazásra? - kérdezte
- Semmi érdekeset. Thea megismeri a családomat, a másik útra pedig még nem is nagyon gondoltam. - feleltem őszintén
- Remélem tudod, hogy félve engedtem a lányomat a közeledbe, de megtettem az anyja kérésére. Ne játszd el a bizalmam.
- Nem áll szándékomban. 
- Szeretném, ha tisztelnéd és nem csak kihasználnád. Nem fogok semmilyen kiselőadást tartani semmiről, mind a ketten szerintem tisztában vagytok a dolgokkal, viszont ha lefekszel vele és utána eldobod, tönkreteszlek.
- Nem áll szándékomban, tényleg. Vele komolyan gondolom. Tudom, hogy ez furcsa, de az igazat mondom. Ha elveszíteném abba beleőrülnék.
- Ezeket örömmel hallom.
- Ő az első aki iránt ilyen mély érzéseim vannak. Én is új vagyok ezen a területen. - indokoltam - Tisztelem. És nem nyúltam hozzá, természetesen szeretnék, szeretném ha az enyém lenne, de addig várok rá amíg kell.
- Örülök, hogy ezt tisztáztuk.

Thea

Amikor apám hazajött és üdvözölt, egyből gyorsabban kezdett el verni a szívem. Ő senkinek nem kegyelmez. Bement a nappaliba, és nem szerettem volna hallgatózni, de muszáj volt.  Hallottam minden egyes kis mondatot, amik mosolyt csaltak az arcomra. A két legfontosabb férfi az életemben egy komoly beszélgetésen ment át miattam.
- Ne aggódj, épségben hagyja neked. - szólalt meg anya
- Remélem. - fordultam felé mosolyogva
- Szólj nekik, hogy kész a vacsora.
Tettem amit anyám kért tőlem. A megterített asztalhoz ültünk le, és vártuk, hogy mindenki nekilásson az étele elfogyasztásának. Harry szokás szerint a jobb oldalamon ült, így combomat nem hagyta egy kis kényeztető érintés nélkül.
- Mikor szeretnéd kezdeni a ruháid reklámozását? - kérdezte anya
- Amint hazajöttem Benr-ből.
- Rendben, akkor addigra mindent elintézek.
- Biztosan nincs szükséged segítségre? - fordult felém barátom.
- Köszönöm, de nincs. - feleltem mosolyogva - Anyáét is csak azért fogadom el, mert diszkréten teszi. Nem szeretnék más neve által elérni a céljaim.
- Büszkék is vagyunk Rád. - felelte apa
Közvetlenül, egyáltalán nem feszengve beszélgettük végig a vacsorát. Néha húgom még bepróbálkozott, hogy eljöhessen velünk, de szüleim természetesen tiltakoztak ellene, míg Harry próbálta velük megbeszélni, hogy legalább csak Holmes Chapel-be ha jöhessen. Annyiban maradt a téma, hogy majd még átgondolják anyáék.
Vacsora után felmentünk barátommal a szobába. Én azonnal a fürdőbe vonultam, és egy gyors zuhanyt vettem. Miután végeztem magamra vettem a szokásos pizsamámat, és vissza is tértem barátom mellé, aki mosolyogva, gödröcskéit megvillantva várt engem.
- Itt maradsz? - kérdeztem tele reménnyel
- Nem lehet. - felelte sajnálattal
Az ölébe húzott. Egymással szembe voltunk, és tekintetünk összefonódott. Kezeimmel körbefogtam a nyakát, majd ujjaimmal a hajával kezdtem el játszani. Mosolygott, és az arcomra hintett pár puszit, majd végül az ajkamat kezdte el finom csókkal elfoglalni. Átadtam magam neki, teljesen az övé voltam. Hátamat simogatta, de ahogyan a csók, úgy mélyültek el az érintései is. Lejjebb csúsztatta hatalmas tenyerét és finoman a fenekembe markolt. Belenyögtem a csókba, de sietve vissza is tértem hozzá.
- Nem lehet. Nem bírnék később már nemet mondani. - felelte zihálva
Nagyokat pislogtam rá, majd felemelt és az ágyamba fektetett. Lefeküdt mellém, és közel vont magához. Még pár apró csókot csentem tőle, amit készséggel át is adott.
- Itt maradsz amíg elalszom? - kérdeztem
Válaszként egy finom, gyengéd csókot adott, majd mellkasára vont, és hátamat simogatta, ami sikerült megnyugtatni a testemet, az érzéseimet. Szemeim súlyossá váltak, így hamar átadtam magam az álmaim világának.