18.rész

Thea

Szemeimet lassan nyitottam fel, miközben az erőteljes fényt megszoktam. Ma már 2014-et írunk, és az a gondolat, hogy az újévbe Harry-vel karöltve, egybeforrva léptük át, felemelő érzés. 

Mosolyogva konstatáltam, hogy keze a mellemre van tapadva. Ekkor tudatosult bennem, hogy csak azaz egy darab takarja a testem. Takaró alatt, fenekemnél éreztem, hogy barátom mennyire is örül nekem. Lassan fordultam másik oldalamra, tekintetünk találkozott.

Széles mosolya most is az arcán ragyogott. Közelebb másztam hozzá, mellkasába fúrtam arcom, míg Ő hátamon feljebb húzta a puha anyagot, és szorosabban ölelt. Közelsége felmelegített. Homlokomra nyomott egy édes, reggeli csókot.

- Boldog Újévet Bébi. - mosolygott le rá

- Neked is. - adtam szájára egy rövid csókot

- Nekem az, elhiheted. Soha nem kezdődött még ennyire emlékezetesen. - kacsintott rám - Már most imádom.

- Mocskos vagy. - bújtam mellkasába ismételten 

- Így szeretsz Édes.

Szem forgatva néztem samargdzöld, ám még eléggé fáradt szemeibe, majd feljebb emelkedtem, és egy szenvedélyes csókban részesítettem, amit sikerült elmélyítenie még jobban. Teljesen fölém kerekedett. Kezeim csípőén pihentek, míg Ő oldalamon simított végig, egészen melleimig. Belenyögtem a csókba, ahogyan masszírozni kezdte. Valamiért egyáltalán nem éreztem zavart. Éppen ellenkezőleg. Hangulat, a testem felforrósodott. Lábaim szinte szétnyíltak előtte. Teljesen csupaszan feszült nekem. Tudtam, hogy egyszer eljön az idő, de számomra még korai volt. Tegnap este is elgondolkodtató, de ez a helyzet közöttünk még jobban. Elszakadtam tőle, lihegve néztem fel rá.
- Tudom, nem kell kimondanod. - szólalt meg - Megyek és lezuhanyzom. - csókolt meg szűziesen - Velem tarthatsz. Már így is láttuk egymást. Én amúgy sem vagyok szégyenlős, neked meg nem kell annak lenned. - mosolygott pimaszul
- Inkább menj, és hűtsd le magad. - nevettem fel

****

Hamar végzett Harry, így átvettem a helyét. Gyors zuhany után már bele is bújtam csipkézett szélű fehérneműmbe, majd a tükör előtt állva készülődni kezdtem. Sminket követően felvettem a ruháim, és megcsináltam a hajam. Röpke fél óra elteltével kész is voltam, és társultam Harry-hez.
- Mit tervezel mára? - ölelt át
- Elmehetnénk vásárolni. De előbb reggelizzünk valahol. Éhen halok.
- Akkor induljunk. - csókolt arcon
Felvettem a kabátom, ahogyan barátom is. Kézen fogott, és indultunk is. Liftben szorosan ölelt magához. Rajtunk kívül még egy idős házaspár, illetve egy család volt.
- Merre? - nézett rám az épület előtt
- Most rád bízom magam. - feleltem
- Örömmel hallom. Csak nehogy elraboljalak. - kacsintott rám
Nevetve követtem Harry-t, aki igyekeztem nem feltűnően közlekedni. Szerencsénkre dong nélkül jutottunk el a kis kávézóig. Elfoglaltunk egy eldugottabb asztalt. Kabátomat udvarias férfi módjára segítette le rólam. Helyet foglaltunk. A pincérnő szinte pillanatokon belül jelent meg mellettünk. Végig Harry-t méregette. Egyértelmű volt, hogy felismerte. Szerencsére barátomnak is feltűnt. Kezemet megfogta, és biztatóan megszorította. Amint sikerült felvennie a rendelést, távozott.
- Komolyan frusztráló, hogy minden mozgó nőneműnek bejössz. - sóhajtottam fel színpadiasan
- Úgy mondod, mintha nem Te tettél volna féltékennyé engem az egyik éjszaka. - nevetett fel - Szerintem egyenlő arányban tapadnak ránk. De lásd be, hogy rohadt mázlisták vagyunk, hogy egymásra találtunk.
- Igen, egyértelműen.
- Örülök, hogy nem emlékeztetsz.
- Visszafogom magam. - feleltem mosolyogva
Közben visszatért a derékig érő, szőke hajú lány, hatalmas mosollyal az arcán. Bájosan tette le elénk a megrendelt dolgokat, amit követően kényes hangon megkérdezte, hogy kérünk - e még valamit. Hamar távozott, én pedig megkönnyebbülve álltam neki a reggelim elfogyasztásának.
- Mikor megyünk vissza Londonba? - kérdeztem
- Este. - felelte
- Oh, ilyen hamar? - motyogtam
- Sajnálom Kicsim. Én is maradnék még, de stúdióba kell mennem, illetve lassan kezdődik a turné, és megbeszélésünk is lesz. Megkapjuk a pontos menetrendet. - sorolta - El kell utaznom pár napra a srácokkal.
- Persze, megértem. - mosolyogtam rá
- Édes. - fordította arcomat maga felé - Ha szeretnél velem jöhetsz mindenhova. Természetesen nagyon is örülnék.
- Nem lehet - sóhajtottam - Amint visszamegyünk neki állok komolyabban foglalkozni a vállalkozásommal.
- Tudod, ha segítségre van szükséged, én itt vagyok. - csókolt meg röviden
- Köszönöm.
- Lesz egy fellépésünk.
- Tényleg? - lelkesedtem - Hol?
- Brit díjátadón. Jelöltek is vagyunk. Szóval arra gondoltam, ha Te is benne vagy elkísérhetnél.
- Tudod, hogy mindenhova veled megyek.
- Bébi. Ezt ne vedd kötelezettségednek, kérlek. Nem szeretném, ha azért egyeznél bele dolgokba, mert kényszerítenek. Saját döntéseidet szeretném, ha szavakba öntenéd.
- Elhiheted, hogy az én véleményemet hallod.
- Akkor ennek őszintén örülök. - mosolygott rám
- Mikor lesz az esemény?
- Szombaton. Mához egy hétre. - felelte - Holnap, kora reggel megyünk a srácokkal a stúdióhoz, és próbálunk, azután pedig már utazunk is.
- Akkor eléggé be vagy táblázva.
- Igen, de remélem, hogy az estét még velem töltöd.
- Mindenképpen.
Elfogyasztottunk a reggelinket, majd Harry a bájos kisasszonynak kifizette. Felsegítette a kabátom, azután pedig felvette sajátját. Kézen fogott, és indultunk is. Egyből a fő utcára vezetett, ami tele volt butikokkal. Sorba mentünk be mindegyikbe. Nem volt olyan üzlet, amelyikbe ne találtam volna valamit, ami tetszett. Harry is tett néha megjegyzést egy - egy ruhadarabra. Soha nem voltunk együtt még bevásárló körúton, így számomra ezek új dolgok voltak. Tisztában voltam azzal, hogy mennyre nyíltan is beszél, de hogy ezt egy emberekkel zsúfolt helységben is megtesz, meglepő volt.
Bár nőből vagyok, és igen, én is imádok vásárolni, most vissza fogtam magam. Egyáltalán nem foglaltak le a csodás textilek. Egyedül az érdekelt, hogy még mennyi időt töltünk együtt Harry-vel e csodás városban. Barátom máshogy látta a dolgokat. Felvetette az ötletet, hogy nézhetnénk itt a díjátadóra egy csinos darabot, és hozzá illő cipőt. Egyenesen egy butikba vezetett, ami tele volt gyönyörű ruhákkal. Nem is kellett sokáig nézelődnöm, mire megtaláltam a megfelelő darabot. Azonnal magamhoz vettem és a próbafülkéhez igyekeztem. Sietve vettem magamra, majd amint megnéztem, hogyan is áll, elhúztam a függönyt, ezzel felfedve magam barátom előtt.
- Lélegzet elállító. - nyögte ki leesett állal
- Igen, valóban csodás, és egyedi darab. - felelte a mellette álló eladó
- Jól érzem magam benne, és tényleg tetszik. Imádom. - fordultam vissza a tükör felé
- Rendben, akkor elvisszük. - vágta rá Harry
Kibújtam az estélyiből, és sietve vissza öltöztem a ruhámba. Kiléptem, és már mentem is fizetni. Haz akaratosan állt mellém, de én sem adtam olyan könnyen magam. Egy pár perces kisebb veszekedés kapott helyet, de hamar rá kellett jönnöm, hogy nem enged.
Kézen fogott, másik kezében pedig a tasak volt, és már mentünk is tovább. Pár üzlettel arrább megtaláltam a hozzá megfelelő magas sarkút. Mindent beszereztünk, amire csak szükségünk lehetett, majd vissza indultunk a hotelhez.

****

Késő délután beszéltünk Bell-el, és Aaron-al, hogy mi az éjszaka folyamán haza utazunk. Együtt elmentünk vacsorázni, majd elköszöntünk, és visszavonultunk a szobánkba. Harry egyből végigdőlt a hatalmas ágyon.
- Nem szeretnél segíteni pakolni? - néztem rá komolyan
- Muszáj? - nézett fel rám nagy szemekkel - Esküszöm meghálálom utána.
- Nem fogod tudni ezt a hatalmas szívességet. - sóhajtottam fel
Nevetése töltötte meg a nagy teret. Nem reagáltam rá. Mivel háttal álltam neki, nem láthatta a mosolyt, amit arcomra csalt. Jókedvűen ültem le a földre és kezdtem el összehajtogatni a ruhadarabokat. Először az övéit, majd az enyémeket csináltam meg. Fél óra elteltével végeztem is. Felálltam, és a barátomra pillantottam, aki csukott szemmel feküdt. Felkaptam az utazáshoz kényelmes ruhámat, és a fürdőbe vonultam. Megszabadultam minden ruhadarabomtól, s bemásztam a forró víz alá. Kényelmesen terültem el a hatalmas kádban. Szemeimet lehunytam, és hagytam, hogy teljesen kiszívjon a forróság, a pára.
Valószínű, hogy elszundíthattam, ugyanis arra lettem figyelmes, hogy testem előrébb csúszik. Szemhéjaim azonnal felpattantak. Nagyokat pislogtam. Tisztán éreztem, hogy mögém csúszik egy izmos, férfias test. Hátra pillantottam, és barátom arcával találtam szembe magam.
- Mit csinálsz? - kérdeztem akadozó lélegzettel
- Megfürdők a barátnőmmel. Miért? Minek látszik?
- Meztelen vagyok. - vágtam rá, ezt a nevetséges tényt
- Tudomásom szerint az emberek ruha nélkül szoktak fürödni. - mondta teljesen komolyan - De most viccen kívül.- ölelt át - Láttalak már, éreztelek már, és kóstoltalak is. Akkor mi a probléma?
- Szégyenlős vagyok. Soha nem fürödtem még senkivel.
- Ne legyél az. - csókolt halántékon - Őszintén örülök annak, hogy még senki más nem láthatott ennyire nedvesen, mint én.
- Disznó vagy. - nevettem fel
- Mocskosul őszinte. - nevetett Ő is - Viszont remélem nem menekülsz el előlem.
- Nem szeretnék. - vallottam be - Örülök, hogy itt vagy.
- Én is. - csókolt arcon, és szorosabban fonta körém a karjait
Így ültünk elég sok ideig. Csend teljesen ránk telepedett, de egyáltalán nem volt kínos. Egyszerűen csak élveztük egymást, a közelséget, a szeretetet. Néha egy - egy finom csókot váltottunk, és bár éreztem, hogy Ő mennyire is tovább menne, még ha minimálisan is, visszafogta magát.
Elég sok idő telhetett el, amikor rávettük magunkat arra, hogy kimásszunk a kádból. A víz már eléggé kihűlt, és fázni is kezdtem. Harry mászott ki először. Csípője köré tekert egy törülközőt, majd megfogott még egyet, és felém tartotta. Mély levegőt vettem, és végül felemelkedtem a habok rejtekéből. Körém tekerte a puha anyagot. Kezei derekam körül egybefonódtak, ezzel közel tartva magához. Felnéztem rá. Szemei csillogtak, haja nedvesen omlott a homlokára, amíg bele nem túrt, ezzel hátra rendezve a rakoncátlan tincseit. Kidolgozott felsőteste csillogott a a nedvességtől. Alsó ajkamba haraptam, miközben zabáltam a számomra tökéletes látványt.
Ajkai féloldalas mosolyra húzódtak. Semmit nem mondott, de tudtam, hogy szinte a gondolataimban olvas. Pontosan tudja, hogy mit is gondolok vele kapcsolatban. Lejjebb hajolt, ajkai érzékien érintették meg enyémet. Szemeimet ösztönösen hunytam le, és adtam át magam a szája rabságának. Csak ajkaink forrtak egybe, szívem még is ezerrel vert. Félő volt, hogy mellkasán Ő is ezt érzi tisztán. Teljesen magához húzott. A pult, és a teste közé szorultam. Egyik kezét feljebb vezette, és kiszabadította a hajamat csatom börtönéből. Hosszú, barna tincseim vállamra omlottak, amikbe Ő határozottan markolt bele. Bicepszét markoltam a csókunk közbe.
Alig tartott pár percig az érintkezésünk, még is mindent megmozgatott. Egy utolsó csókot lehelt számra, majd magamra hagyott. Tán még percekig álltam az íze utáni mámorban, mire annyira összeszedtem magam, hogy készülődni kezdtem.
Fog mosás, smink, haj. Ezekkel viszonylag hamar sikerült végeznem. Ezek után magamra vettem a ruháim. Utolsó simításként kendőt kötöttem a kontyom köré, amit Harry-től tulajdonítottam el. Fújtam magamra a parfümömből, és végül összepakoltam a fürdőben eddig kipakolt dolgaimat a neszesszeremben. Szerencsére ez sem vett el sok időt.
A szobába visszaérve találtam szembe magam azzal a ténnyel, hogy barátom már teljesen kész is van. Gyorsan elsüllyesztettem a kis táskámat a bőröndömbe. Lezártam, és az ajtóhoz húztam a táskát. Harry még pár percre elvonult a fürdőbe, és végül Ő is a saját pipere holmijaival tért vissza, amit hanyagul a táskájába dobott.
- Ennyit a munkámról. - mondtam, amikor összehúzta a cipzárát
- Kiengesztellek Édes, ne aggódj. - tette vállára a táskáját
- Ajánlom is. - mosolyogtam rá
- Indulhatunk? - lépett mellém
- Felőlem. Remélem semmit nem hagyunk itt. 
- Ha még is, majd beszerezzük Londonba. - rántott vállat egyszerűen
Kuncogva csúsztattam tenyerem az övébe, majd felvettem a táskám, míg Ő másik kezével a bőröndömet húzta. Bezárta a szobát, és már indultunk is a lifthez, amit hamar meg is érkezett szerencsénkre. Pillanatok alatt már az épület előtt egy taxiban találtam magam.

Harry

Tisztában voltam vele már az első naptól kezdve, hogy mennyire is közel áll ez a város Thea szívéhez. Ami még jobban megérintett, az az volt, hogy a kapcsolatunk - véleményem szerint - magasabb szintre lépett. Sokkal közelebbi kapcsolatba léptünk ki a hotel hatalmas kapuján, mint ahogyan beléptünk. Örültem neki. Soha nem gondoltam volna, hogy valaha is ilyen érzelmeket fog kiváltani belőlem egy lány. Neki sikerült. Elérte, hogy arcomon ne egy áll mosoly díszelegjen, hanem igen is őszinte, boldog. Érzelmeim nagyon is kezdtek komollyá fordulni iránta. Nem tudnék neki még olyan dolgokat mondani, amit elvárna egy kapcsolattól, Tőlem. De úgy érzem, hogy nagyon is közel állok már hozzá.

****

Londonban reptérről sietve távoztunk. Fotósok, és rajongók is voltak. Fáradtak voltunk, így bocsánatot kértem a rajongóktól, míg az újságírókat számba se vettem. Szerencsére hamar elhagytuk a helyszínt, és már az autópályán haladtunk. Paul kijött értünk, hogy hamarabb otthon lehessünk, és gond nélkül hagyhassuk el a repteret.
Bő egy óra elteltével házam előtt le is parkoltunk. Kivettem a csomagtartóból csomagjainkat. Paul-tól elköszöntünk, és meg is köszöntük neki a fuvart. A házba mindent a nappaliban pakoltunk le. Nekem semmi kedvem nem volt csomagolni, Thea pedig holnap reggel megy haza, így számára nem sok értelme lett volna.
Kézen fogtam, és egyenesen a hálóba vezettem. Megszabadítottam magam a ruháimtól, de természetesen tekintettel voltam rá, így bokszerben maradtam. Kivettem a szekrényemből egy pólót, amit át is adtam neki. Fürdőbe sietett, ahol pár perc alatt át is öltözött. Hosszú, csinos combjain elidőzött a tekintetem, amikor kisétált a fürdőből. Arca piroslott. Egyértelműen zavarban érezte magát. Örültem, hogy ilyen hatással vagyok rá, bár Ő sem panaszkodhatott. Eléggé intenzív volt felém irányulva az Ő hatása is.
Bemászott mellém. Leoltottam az éjjeli szekrényen helyet kapott kis villanyt, majd felé fordultam. Egymással szembe feküdtünk, bár a közelség miatt mondhatni egybe is olvadtunk. Leheletét éreztem mellkasomon. Hátát simogattam. Tudtam, hogy Ő neki is az jár a gondolataiban, mint ami nekem.
- Egy hét. - szólalt meg végül
- Csak öt nap. - próbáltam kicsit jobban felfogni
- Furcsa lesz.
- Bizonyára.
- Eddig szinte össze voltunk nővel, most meg hirtelen hosszabb időre elszakadunk. - nézett fel rám
- De amint találkozunk megint, mindent bepótlunk. Ígérem. - húztam közelebb
- Akkor is szörnyű belegondolni.
- Az, de ne feledd. Az ajánlatom még él. Ha velem szeretnél jönni, megteheted.
- Tudom, és hálás is vagyok érte. Viszont hiányzik a családom, és már kéne valamennyi időt komolyabban az üzletre fordítanom. Szeretném megnyitni mielőbb.
- Megértelek, és remélem tudod, hogy mennyire büszke vagyok Rád.
- Még semmit nem értem el. - kuncogott fel - Csak terveim vannak.
- Rohadt jó terveid, Édes. - feleltem - Tudom, hogy amint kijön az első kollekciód imádni fogja mindenki. Boltokban elkapkodják majd.
- Örülök, hogy Te ennyire pozitívan állsz hozzá.
- Tudom mire is vagy képes. Tehetséges, nagyszerű lány vagy. - mondtam őszintén
Nem felelt. Egyszerűen egy finom, édes csókot adott, majd mellkasomba fúrta arcát, és szorosan átölelt. Több mondat nem hangzott el közöttünk. Csupán szorosan egymás karjaiban élveztük azt a pár együtt töltött órát, ami még vissza volt a reggel beköszöntéhez.