29.rész

Thea

Nehéz súly érkezett meg még alvó testemre. Azonnal felnyögtem, s igyekeztem megtudni, hogy ki is a betolakodó. Felnyitottam a még igen nehéz szemhéjaim, s akkor tudatosult bennem, hogy drága húgom settenkedett be hozzánk. Barátom is akkor ébredt fel. Nevetve húzta le közénk az apró lányt. 

- Engem hagynátok aludni? - nyögtem fel és másik oldalamra fordultam

Sutyorgást hallottam, de semmit nem értettem belőle. Szemeimet szorosan zártam össze, míg takarót a fejem tetejéig húztam. Alig telhetett el egy perc, amikor újra egy kisebb súlyt tudhattam magamon, majd őrjítő csiklandozást éreztem meg. Azonnal felvisítottam, mint valami őrült. Természetesen a két szövetséges nagy nevetésben tört ki. 

- Jó, oké ébren vagyok. - másztam ki hamar a takaró alá, és a fürdőbe siettem 

Zuhanyzás után, kevés sminket vittem fel arcomra, hajamat összekötöttem egy szoros copfba. Szobába visszaérve, már senki nem volt jelen. Kikaptam a szekrényből egy fekete ruhát, s belebújtam. Lesiettem a lépcsőn, hogy megtaláljam a két kisgyereket. Konyhában hangos csörömpölés csapta meg a fülem. Nagy léptekkel mentem be a helységbe, s vettem tudomásul, hogy Nicol a pulton ülve segít barátomnak a reggeli elkészítésében.
A szekrényhez sétáltam, és amint megszereztem egy bögrét, töltöttem is a gőzölgő koffein tartalmú italból. Bár nem lelkesedtem érte kellően, akkor úgy éreztem, hogy muszáj magamévá tennem egy pohárral. Harry méregetett, de végül semmit nem mondott. Nicol lemászott a pultról, és az emeltre sietett. Barátom egyből kihasználta a helyzetet, s poharat kivette a kezemből, majd magához vonta a még fáradt testem.
- Olyan feszült vagy. - suttogta szemeimbe nézve
- Sajnálom, rossz nap. - vontam vállat
- Azt hittem kiűztük a gondolataidból a szörnyeket.
- Harry, kérlek. El kell vinnem suliba Nicol-t. - szakadtam el tőle
- Miért löksz el magadtól?
- Nem löktelek el.
- Ahogy gondolod. -bólintott, és a reggelivel kezdett el tovább foglalkozni
Nicol hatalmas mosollyal arcán csatlakozott hozzánk. Leült, s amint megkapta a reggeli kakaóját, már szürcsölte is. Míg elkészültek az utolsó palacsinták is, én kitettem mindent az asztalra.
Reggeli csendesen telt. Húgomnak egyetlen egy kérdése volt csak, hogy ma is velünk lesz-e. El kellett keserítenem, ugyanis a mai napon édesanyánk megy érte.

****

Kitettük a kis lányt az iskola előtt. Én bekísértem, segítettem neki lepakolni, és egy hosszú puszival el is köszöntem Tőle. Visszasiettem Harry-hez, s bemásztam mellé. Csendben már indította is az autót, és kikanyarodott a parkolóból. Rádiót bekapcsoltam, hogy még is valami megtörje a közöttünk felálló csendet.
- Hova megyünk? - kérdeztem meg végül
- Paul látni akar minket.
- Aha. Miért nem mondtad?
- Valahogy a társalgást kerülted ma. - nézett rám a piros lámpánál
- Sajnálom. - sóhajtottam
- Hé, bébi. Mi a baj? - ujjait összefűzte enyéimmel, s a sebváltóra tette
- Hagyjuk. - mosolyodtam el halványan, és arcára nyomtam egy puszit
- Remélem tudod, hogy mindent elmondhatsz nekem.
- Igen, tudom bébi.
Lassan vette fel az ütemet a forgalommal. Kezemet végig fogta, s olykor egy - egy kisebb puszit is hagyott rajta. Mosolyom őszinte volt, bár tényleg rosszul éreztem magam. Ám ahogyan egyre közelebb kerültünk a célállomáshoz, úgy szűkült összébb folyamatosan a gyomrom. Tudtam, hogy Paul még mindig csak álbarátnőként tekint rám, és egyáltalán nem áll szándékában elfogadni minket.
Harry leparkolt az épület hátsó, zárt parkolójában, hogy nyugodtan sétálhassunk be, mondhatni minden feltűnés nélkül. Amint leállította a motort, magához vette a kulcsot, s felém fordult.
- Minden rendben le, oké?
- Persze. - mosolyodtam el haloványan
- Tudom, hogy elébb kellett volna szólnom, de akkor végig ennyire feszült lettél volna.
- Igen, igazad van.
- Ó, Thea bevallotta, hogy igazam van. Ezt feljegyzem.
- Fogd be, bunkó. - ütöttem vállba nevetve
- Megsértettél.
- Talán kiengesztellek, ha megérdemled.
- Szavadon foglak, Édes. - csókolt meg röviden - Menjünk. Essünk túl mielőbb ezen az őrültségen.
Kiszálltam, s megvártam az autó mellett, amíg bezárta és csatlakozott hozzám. Derekamnál fogva ölelt magához, s úgy sétáltunk be az épületbe, végig a hosszú folyosón, egyenesen egy liftig, ami felvitt a megfelelő emeletre minket.
Ahogy becsukódott mögöttünk a liftnek az ajtaja, a falnak tolt, s ajkaimra tapadt. Kezeim a csípőjén voltak, míg Ő nyakamat fogta körbe. Pólója alá bújtattam hideg kezeim, amire egyből felszisszent. Felnevettem. Homlokát enyémnek döntötte, s lemosolygott rám.
- Csodás vagy ma is. Nehezen fogom vissza a vágyam.
- Hát pedig viselkednek kell. Véleményem szerint Paul lelkesedése eléggé megcsappanna felénk. Légy jó fiú, aztán beszélhetünk a folytatásról. - nyomtam egy puszit duzzadt ajkaira
- Átkozott egy nőszemély vagy. - ragadott kézen, s húzott ki a liftből
Iroda előtt Paul titkárnője, Marie fogadott minket igen kedvesen. Bájolgott egy sort Harry-nek, néha rám is kitekintett, de csak mellészereplő voltam a kis monológjában. Barátom mosollyal az arcán válaszolt neki, míg végül ki nem nyögte, hogy miért is jelentünk meg. Végül beszólt telefonon Paul-nak, aki közölte, hogy küldjön be minket.
- Sziasztok. Foglaljatok helyet. - mutatott a kanapék felé - Örülők, hogy végül mind a ketten eljöttetek. - mondta, miközben leült velünk szembe
- Miről lenne szó? - tette fel a kérdést barátom
- Először is el kell ismernem, hogy remek munkát végeztek.
- Már elnézést, de azt hittem, hogy tudomásodra hoztam a kapcsolatunk komolyságát, amikor is összetéptem az szerződést.
- Valóban. Mindenesetre továbbra is utaljuk a megfelelő összeget Thea számlájára, amiért végzi a munkáját. Viszont tudnotok kell, hogy már csak egy hónapig tart ez az egész.
- Mi van?
- Már elnézést, de eddig se költöttem, s ezután sem fogok költeni abból a pénzből. Egyáltalán nem az vezért eddig sem.
- Ó, Thea igen fiatal vagy. Egyértelmű, hogy szeretsz vásárolni.
- Ne kezeljen úgy, mint egy ócska, üres fejű libát. - mondtam a  legkedvesebb hangnemben
- Ugyan, nem akartalak megsérteni.
- Paul, komoly a kapcsolatunk.
- Ugyan, ismerlek Harry. Soha nem volt komoly kapcsolatban részed. Egy hónapotok van, utána búcsút mondhattok egymásnak.
- Megőrültél. Te nem vagy komplett. - emelte fel a hangját Harry - Szeretem. Érted?
- De Ő is szeret?
Kérdése szíven ütött. Soha nem gondoltam volna, hogy kérdőre vonnak egy ennyire komoly érzéssel kapcsolatban. Harry kezei keze megfeszült a derekamon. Tudtam, éreztem, hogy Ő is mennyire feszült lett. Folyamatosan közbe jön valami olyan, ami miatt összeveszünk, s most, hogy végre rendben vagyunk, bevallottuk egymásnak az érzelmeinket, ezt teszi velünk.
- Komolyan nem vagy tisztában a szavaid súlyával. - mondta barátom - Szeretjük egymást, és nem fogom hagyni, hogy elvedd Tőlem.
- Ugyan Harry, a karriered fontosabb.
- Ezt meg se hallottam. - húzott teljesen közel magához
- A mai napon nem konkrétan ezért hívtalak ide benneteket, csak lelkileg készüljetek fel rá, ennyit kérek. - magyarázta Paul - Valós ok, hogy ma este lesz egy divatbemutató, amin részt kellene vennetek.
- Szerinted ezek után megfelelünk a kérésednek?
- Igen!
- Még átgondolom. - mondta Harry, s felhúzott magával a kanapéról - Viszlát.
Mögöttünk hangosan csapta be az irodának ajtaját. Maire egyből felénk kapta tekintetét. Barátom elengedte a kezem, s a falba ütött. Soha nem láttam még ennyire idegesek. Összerezzentem, ahogy a csendes folyosón visszhangzott a csapása. Odamentem hozzá, s próbáltam megnyugtatni. Kis idő elteltével feszes testéhez vont, arcát nyakamba temette.
- Jól van Harry? - hallatszott a titkárnő hangja
- Menjünk. - suttogta fülembe, s kézen fogott - Szia Maire.
Ezzel otthagytunk a hátunk mögött mindent. Feldúltan lökte ki az ajtót, s az mögöttünk hatalmas csattanással zárult. Kocsi ajtaját kíméletlenül tépte fel, s vágódott be az ülésre. Kormányra hajtotta a fejét, én pedig kifelé bámultam. Könnyeim feltörtek, s kíméletlenül szántották végig az arcomat.
- Bébi. - hallottam meg rekedtes hangját - Gyere ide. - fogta meg a kezem, s ölébe húzott - Minden rendben lesz. - simított végig arcomon - Nem engedlek el soha!
- Biztos?
- Hallod magad, Kicsim? - nézett mélyen szemeimbe - Soha nem engedlek el.
Ajkaira húzott, s finoman becézgetni kezdte enyéimet. Hajamba túrt egyik kezével, míg a másikkal harisnyába burkolt combomat simogatta, amit a szoknyám már alig takart. Kicsit feljebb ültem, ami hatására egy nyögés szakadt fel torka mélyéről.
- Szeretlek. - nézett mélyen szemeimbe
- Mindennél jobban. - feleltem
- Menjünk innen. - adott egy utolsó rövid puszit
Megvárta amíg visszamászok a saját ülésemre, s becsatoltam az övem, és már indította is a motort. Szinte a házához vezető utat végig telefonálta.

****

Zuhanyozni indultam nyomomba Harry-vel. Hallani sem akart arról, hogy nélküle tegyem meg. Mondhatni, hogy viszonylag gyorsan végeztünk, s készülődni kezdtünk. Kivételesen erőteljesebben sminkeltem ki magam, míg hajamat kivasaltam. A már előre kiválasztott ruhámba belebújtam. Lábaimat fekete magas sarkúmba bújtattam, utoljára pedig a táskámba pakoltam be a fontosabb dolgaimat.
- Csodás vagy. - húzz magához barátom
- Köszönöm. Te is remekül festesz.
- Nem maradhatnánk itthon?
- Bébi, ne akarj még jobban Paul ellen menni.
- Teljesen hidegen hagy, főleg a mai nap után.
- Tudom, bébi, tudom. De a kedvemért, viseld el. Holnap úgy is itt hagysz mindent egy hétre.
- Hm, alig várom már. Egy hét, veled nyugodt napok, a hegyekben. Nem is tudnék elképzelni jobbat.
Lehúztam magamhoz, s finom csókba hívtam ajkait. Lassan érzékien csókolt. Szerelmet, tiszteletet sugallt felém. Érzékién mélyítette el a csókot. Kezeit csípőmön pihentette, míg az egyik lejjebb nem vándorolt fenekemre. Érzékiségünket csengő hangja szakította meg.
- Megjöttek a többiek. - motyogta ajkaimra - Induljunk.
Mosolyogva köszöntem mindenkinek, majd egy számomra ismeretlen személy jött felém. Harry szorosan tartott magához, de mosolya levakarhatatlan volt.
- Thea, be szeretném mutatni a barátnőmet, Ő Emma, a barátnőm. - mondta Niall
- Szia, én Thea vagyok, Harry barátnője.
- Örülök. - mosolygott szerényen
- Akkor induljunk. - mondta Liam
Mindenki elfoglalta helyét a limuzinban, ami számomra teljesen új volt. Emma is feszengve ült mellettem, de barátja végig fogta kezét. Beszélgetésbe elegyedtünk, így sikerült kicsit jobban megismernem. Harry már párszor a pohara aljára nézett. Amikor már a harmadiknak is nekikezdett szóvá tettem, mire csak egy morcos tekintetett kaptam.
Bő fél óra után leparkoltunk. Mindenki a párjával szállt ki. Először a fiúk, majd utána a lányok. Utolsók voltunk mi, s hiába volt már több megjelenésem Harry oldalán, még mindig feszengtem. Ujjainkat egybefonta, s úgy vezetett végig a fotósok előtt.
- Harry. - szólította meg egy riporter - Sziasztok. - köszöntött minket - Nyilatkoznátok azzal kapcsolatban, hogy a közöttetek lévő viszony hamis?
- Nevetségesnek tartjuk a pletykákat. - válaszolta Harry
- Kendall-al milyen a kapcsolatotok?
- Csupán baráti. Semmi nincs közöttünk, és nem is lesz.
- Thea, szeretnék gratulálni a saját vállalkozásodhoz.
- Köszönöm.
- Hogy tudtad megbocsájtani Harry-nek, hogy Kendall-al flörtölt, amíg Te itthon vártad?
- Köszönjük a kedves kérdéseit, de mennünk kell. - mondta Harry, és elhúzott magával - Sajnálom bébi.
Bólintottam egy aprót, s követtem befelé. Megkerestük a többieket, még beálltunk egy közös képre, majd elfoglaltuk a helyünket. Keresztbe tett lábamon, Harry birtoklóan vetette át kezét. Ujjával apró köröket írt le. Mivel csiklandozott, amit Ő is észrevett, megfogtam, s összekulcsoltam ujjainkat. Lámpákat leoltották, és csak a kifutó maradt meg a reflektor fényben. Szebbnél, szebb lányok váltották egymást. Ámulva néztem a ruhadarabokat, és a lányokat is. Több mint egy órát vett igénybe a show. Tekintetemet egy másodpercre sem tudtam levenni a csodás ruhadarabokról. Valóban nagyon szépek voltak, és volt néhány darab, amit a saját ruhatáramban is elviseltem volna.
Utána átmentünk egy másik helységbe, ahol a modellek, és a vendégek voltak jelen. Kisebb fogadás volt. Harry egyből magához vett két pohár pezsgőt. Az egyiket nekem nyújtotta át, amit hálás pillantással meg is köszöntem. Harry-nek volt pár ismerőse aki oda jött hozzánk. Mindnekinek kedvesen bemutatott. Beszélgettünk már jó ideje egy fiatal párral, amikor is Kendall odalibbent hozzánk.
- Szia bébi. - csókolta arcon Harry-t
- Szia Kendall. - mosolygott barátom, de derekamat nem engedte el
- Neked is szia. - néztem rá
- Ó, a kis haszon leső.
- Kendall, kérlek. - figyelmeztette Haz
- Táncolnál velem? - kérdezte szemtelenül
- Nem szívesen hagynám magára Thea-t. - tagadta meg kedvesen a kérést
- Ugyan, majd elszórakoztatja valaki. - vont vállat
- Menj. - mondtam neki, én pedig lehúztam az italom, s fogtam még egyet
Csókot nyomott ajkaimra, majd bevezette a táncolók közé a lányt. Danielle oda jött, s átölelt. Kedvesen próbált meg a józanság határain belül tartani de nehezen ment. Tisztában voltam azzal, hogy én engedtem a lány karmai közé, de akkor is fájt Őket együtt látni. Bartánőim, Em-el együtt próbáltak megnyugtatni, de nem nagyon sikerült nekik. Egy pillanatra fordultam el, s amint visszanéztem rájuk, olyat láttam, ami összetört.
Kendall megcsókolta Harry-t. Rohamos léptekkel közelítettem meg Őket, s a poharam tartalma a lány arcán landolt. Egyből felháborodottan felém fordult.
- Normális vagy? - ordított rám
- Ezt nekem kellene kérdeznem. Ő az én barátom! - ordítottam
- Még is hagyta magát.
Ekkor a kezem lendült, s hatalmas csattanással landolt a nedves arcán. Azonnal nekem akart jönni, de Harry a háta mögé húzott, és próbálta leállítani Kendall-t. Barátom kézen fogott, és elhúzott a feldühödött lánytól.
- Mi hazamegyünk. - közölte a többiekkel - Majd beszélünk, sziasztok.
Ezzel már kifelé is kezdett húzni a bejárat felé. Épület előtt szerencsére már a rajongók, és a fotósok se voltak jelen, és félre húzva nem messze tudtunk is fogni egy taxit. Bediktálta a címet, én pedig csak az ablakon kifelé bámulva vártam, hogy végre a házához érkezzünk.

****

Előszobába lerúgtam a cipőim, majd az emeletre siettem. Fürdőben megszabadultam a ruhámtól, és beálltam a zuhany alá. Víz égette a bőröm, de nem érdekelt. Rengeteg minden kavargott bennem. Egyáltalán nem Harry-re voltam dühös, hiszen láttam, hogy eltaszította a lányt.
Pár másodperc múlva barátom felhúzott magával szembe. Szorosan ölelt át, én pedig csak sírtam. Szemeim már égtek. A mai nap nagyon sok volt a számomra, és ez akkor, ott jött ki rajtam.
- Sajnálom. - szipogtam - Nem akartam jelenetet, de lehetetlenség volt megállnom.
- Hé, kicsim. - emelte fel államnál foga az arcom - Csodállak, amiért ennyire kiálltál mellettem. Nem is tudod, hogy mennyire szexi volt ez.
- Most csak hülyéskedsz.
- Ó, dehogy. Az igazat mondtam.
Elmosolyodtam, Ő pedig lassan megcsókolt. Apránként lépegetett előre, végül az ölébe kapott, s a szobába vitt, miután elzárta a zuhanyt. Hidegen hagyta, hogy mind a ketten vizesek voltunk. Végigdöntött az ágyon, miközben áttért a nyakamra. Aznap este, finoman, érzékien szerelmeskedett velem, s többször is elhagyta csodás ajkait az általam oly nagyrabecsült szó.