31.rész ~ +16

Harry 

Reggel Thea, a menyasszonyom előtt ébredtem fel. Még mindig karjaim között aludt. Néztem csodás arcát, amely most kivételen nagyon is békés volt. Boldogságtól sugárzott, és ezt magamon is éreztem. 

Keze a takaró felett, a hasán pihent. Lassan fogtam meg, s fűztem közé saját ujjaim. Gyűrű ott csillogott kecses ujján. Mosolyt csalt arcomra a látvány. Nem tudtam szavakba önteni azt a fenséges érzést, hogy igen-t mondott. Hogy csak az enyém. Én láthatom minden reggel elsőként, s én látom a nap utolsó pillanataiban is. Szeretem, őszintén szeretem. Voltak lányok akik megmozgattak bennem régebben valamit, de Ő az akivel az egész életemet el tudom képzelni.

Ajkaimhoz emeltem, és gyendég csókot helyeztem kézfejére. Egyből mozgolódni kezdett. Arcát felém fordította, de szemhéjai még mindig csukva voltak. Elmosolyodott. Ebből pontosan tudtam, hogy ébren van. Közelebb csúsztam hozzá, és ajkaimat övéire helyeztem. Finoman invitáltam a csókba.

Lassú, érzéki csókunkat felváltotta a vad, szenvedélyesség. Már csak arra eszméltem fel, hogy rajtam fekszik, hajamat húzza, s ajkai között nyelve előre tört. Egyáltalán nem volt félénk. Ő vezetett engem. Ágyékomon ülve elkezdte hozzám dörgölni nőiességét. Lassan, intenzíven mozgott. Éreztem, ahogy férfiasságom keménnyé kezd válni. Thea is megérezte, ugyanis belemosolygott a csókunkba. Sietve vissza is tért számhoz, s felhevült csókunkat ott folytatta, ahol abbahagyta.
Kezeim csípőjén pihentek, a pólóm alatt. Apránként húztam egyre feljebb, s feljebb, míg végül a földön landolt az anyag. Mellei felsőtestemhez nyomódtak. Bőrét a bőrhöz. Hitelen fordítottam helyzetünkön, és ajkairól nyakára, kulcscsontjára és végül mellére tértem át. Nyelvemmel kényeztettem rózsaszín bimbóját, míg Ő nyögdécselt. Feszesre szoptam, majd a másikra tértem át, és ajkaimat köré zártam. Azzal is megtettem a sok kis mozdulatsort. Szemeit szorosan hunyta össze, ahogyan élvezte az érzéki kínzásom. Nem bírta tovább. Felhúzott magához, és hevességgel telve csókolt meg. Kezeit végigvezette a hátamon, s a bokszerem anyaga alá csúsztatta kicsiny tenyereit. Megmarkolt, majd megszabadított az anyagtól. Amint messze került tőlünk, fordított a pozíciónkon.
Ajkai elszakadtak enyéimtől, majd az éjjeliszekrényhez nyúlt, s egy tasakot vett magához. Felült, én pedig csodálkozva néztem, ahogy erekciómra felgörgette az óvszert. Visszafeküdt rám, ajkainkat ezzel újra összeolvasztva.
Fenekét simogattam, aztán közénk nyúltam, ketté szakítottam a csipkés darabot. Felkuncogott a türelmetlenségemen, de egyből abbahagyta, amikor lassan magamra húztam. Nyöszörögni kezdett, s nyakamba temette arcát. Apró csókokat hagyott nyakamon, s így haladt felfelé, egészen duzzadt számig. Emelkedni kezdett lassú mozdulattal, aztán visszaereszkedett. Aztán újra megismételte, míg fel nem vett egy kényelmes tempót. Mind a kettőnk száját nyögések hagyták el. Végig a hátát simogattam, s formás fenekét markolásztam. Ő hol a hajamat húzta, hol a felkaromba kapaszkodott. Olykor egy kisebb csókot váltottunk, de nem igazán volt rá lehetőségünk. Leheletünk egybeolvadt.
Ámultan figyeltem a fölöttem elhelyezkedő menyasszonyom, aki az élvezetnek adta át magát. Ajkain hangos nyögés szakadt fel, nevemet formálva. Szemhéjait szorosan hunyta le, miközben átélte gyönyörét. Csípőjét megforgatta, és mélyen nyögtem fel, ahogyan engem is elragadott az orgazmus.
Fordítottam helyzetünkön, s megcsókoltam. Csípőmet lassan mozgattam még, majd csókunk közben kihúzódtam belőle. Utolsó csókot helyeztem ajkaira, majd a fürdőbe mentem, s megszabadultam a kondomtól.
Visszasiettem a lányhoz, és bebújtam mellé a takaró alá. Arcát mellkasomba fúrta. Feje búbjára adtam egy puszit, míg karjaimat köré fontam.
- Ezentúl mindig így ébresztesz? - motyogta mellkasomba
- Bébi, semmi jónak nem vagyok az elrontója.
- Azt egyből gondoltam. - kuncogott - És az első olyan alkalom, amikor már a vőlegényemnek nevezhetlek. - nézett fel rám
- Ha tudnád, hogy ezt mennyire jó hallani. - simítottam végig ajkain
- Bemegyünk a városba? - csengett boldogan hangja
- Hát persze. Hogyan is mondhatnék nemet, neked?
- Tetszik. Ha tudom, hogy ennyire kezesbárány leszel, már megkértem volna én a kezed. - nevetett, s kimászott mellőlem
- Tehát csak azért jössz hozzám? - másztam ki én is az ágyból
- Tudhatnád. - fordult felém, s vállat vont
- Na megállj csak. - indultam meg felé, majd felkaptam, és egészen a zuhanykabinig vittem

Thea

Sminkkel nem sokat szórakoztam. Hajamat göndör hullámokban hagytam a vállamra omlani. Kényelmes, s meleg szettet választottam ki, és már kaptam is magamra. Mire elkészültem, már Harry is készen állt az indulásra. Kézen fogott, s a hát előtt már ránk váró taxihoz vezetett.
- Meg van a pontos útiterv Mr.Styles? - fordultam felé, amikor kiszálltunk a járműből
- Először is szerezzünk reggelit, éhen halok Mrs.Styles. - felelte
- Talán túl sok volt a reggeli testmozgás?
- Soha nem panaszkodnék. - kacsintott rám
- Hm.. most mondjam, hogy reménykedtem?
- Tudod, reményeim szerint soha nem foglak megunni, hogy készülj fel. - nyitotta ki előttem egy kávézó ajtaját
Beléptünk a kellemes hangulatú kis helységbe. Meleg volt, s a péksütemények illata terjengett a levegőben. Egyből mélyen szippantottam magamba a kellemes illatfelhőből. Pár ember volt csak jelen, akik csendesen beszélgettek, miközben elfogyasztották a reggelijüknek szánt finomságokat. Már bőven a délutánba léptünk, így talán ennek oka volt, hogy csak egy - két pár lézengett benn.
Harry kézen fogott, és egy kisebb asztalhoz vezetett. Illedelmesen lesegítette a kabátom, majd utána sajátjától szabadult meg. Leültem, Ő pedig szorosan csatlakozott hozzám. Arcomra nyomott egy puszit, majd az étlapot vette a kezébe.
- Bízol bennem? - fordult felém
- Hát.. talán. Miért?
- Ebből kérnénk két adagot, a hölgynek egy narancslevet, míg nekem egy kávét. - adta le a rendelést a pincérnek
- És, ha allergiás vagyok rá?
- Bébi, semmire sem vagy az. Hidd el, ízleni fog. - kacsintott rám, s keresztbetett lábaimra tette kezét
- Otthon tudja valaki, hogy megkérted a kezem?
- Nem. - nézett rám mosolyogva - Azt tudta anya, hogy a szülinapodra az volt a terve, de hogy elérőbb hoztam, nem, nem tudja. Illetve, szüleid. Vagyis édesapád, de gondolom anyukád is már. Vele beszéltem. Szerettem volna nyugodtan, na jó, viszonylag nyugodtan feltenni a kérdést.
- Biztonságra mentél. - nevettem
- Igen. Tudod, jobbnak láttam a régi hagyományoknál maradni.
- Szinte felajánlottak engem számodra, fél évvel ezelőtt. Szerinted ellenezte volna?
- Fogalmam sincs, de jobb túl lenni azon részén.
- És eltervezted, hogy mikor is jelentjük be?
- Igazság szerint nem. Első sorban szerettem volna megvárni a válaszod, utána gondolkozni az ilyeneken. - mondta őszintén - Esetleg van terved?
- Nincs.
Végszóra meg is érkezett a pincér, és letette elénk az igen jól kinéző ételt. Valami tészta féle volt, sok gyümölccsel, és sziruppal leöntve. Érdeklődve kóstoltam meg, és rá kellett jönnöm, hogy Harry-nek remek az ízlése.
- Ettél már ilyet? - érdeklődtem
- Igen. Amikor itt koncertezünk az országban, általában ezt szoktam enni. Olasz specialitás. - magyarázta teli szájjal - Kedvencem.
- Látom. - nevettem fel viszonylag halkan, s letöröltem szalvétával a száját - Komolyan el kell gondolkodnom, hogy kell-e egy ilyen kisfiú. - jegyeztem meg
- Oh, bébi. Ellenállhatatlan vagyok. - húzott magához egy édes csókra
Elhúzódott, és folytatta az evést, ahogyan én is. Mikor én már tele laktam, Ő még mindig evett. Ilyenkor mindig elmerengek azon, hogyha én ennél ennyi, amennyit Ő, már régen nem így néznék ki. Narancslevemet is megittam, mire Haz végzett.
- Kész vagy? - kérdezte
- Igen.
Elfogyasztotta a már kihűlt kávéját, majd kérte a számlát, s fizettünk. Kabátommal most is segített boldogulni, amit egy rövid puszival meg is háláltam.
Kint megcsapott a téli, friss reggeli levegő. Kabátomat összébb húztam. Harry a derekamat ölelte át, és húzott magához, ahogyan lassan sétáltunk végig a még mindig csodaszépen kidíszített utcán. Karácsony jellegzetességei itt még jelen voltak.
- Menjünk be. - húztam magam után, de hirtelen megállított
- Még is miért? - nézett furcsállóan
- Szeretnék varratni.
- Biztos vagy Te ebben? Az örökké rajtad marad, kicsim.
- Pont Te mondod. - horkantam fel
- Ahogy akarod. - bólintott, s besiettünk
Benn egy kicsit megilletődtem. Még soha nem voltam ilyen helyen. Rock zene töltötte be a szalont. Falakon képek voltak az eddigi munkáiról. A tetováló srác éppen akkor fejezte be az egyik alkotását. Egyből megkérdezte, hogy mit is szeretnénk. Bátortalanul szólaltam meg, s fejtettem ki a kívánságom. Rábólintott. Felültem az asztalra, és levettem a csizmám, zoknim. Pár perc után már le is fertőtlenítette a csont melletti területet, és rátette a mintát. Egy - két percet várt, addig összerakta a gépet, kibontotta a tűt, amint igen megakadt a tekintetem.

Harry mellettem ült egy széken, s egybefonta az ujjainkat. Srác már neki is kezdett. Bőröm égetően mondott ellent a fájdalomnak. Soha nem gondoltam volna, hogy ennyire kellemetlen érzés lesz. Aztán végül felvilágosított a srác, hogy ez normális, hiszen tele van a felület idegekkel.
Talán tíz perc telt el, amikor is letette a kis szerkezetet, letörölte a friss sebet, majd bekente, és mielőtt lefóliázta, még megtekintettem az apró mintát. Elmondta, hogy miként is kell kezelni, aztán fizettem, és már tovább is indultunk.
- Ügyes voltál. - csókolt halántékon Haz
- Hm, imádom, már most. Bár kicsit kellemetlen.
- Hamar el fog múlni.

****

Több boltot is végigjártunk, és csodaszép ruhákat láttunk. Mivel ez turista falu, így több emberrel is találkoztunk, aki felismerte Harry-t, ám csak egyetlen egy édes kislány mert odajönni hozzá. Kedvesen elbeszélgetett az aprósággal, és még közös képre is összeállt vele. Édesen megköszönte, Harry pedig megölelte, és puszit nyomott piros arcára. Megköszönte, és már vissza is ment édeasanyjához.
- Igazán aranyosak voltatok. - mosolyogtam fel rá
-Ó, Édes, tudjuk.
- Mikor fogom megszokni a szerénységed?
- Szerintem soha. - jelentette ki - Gyere, menjünk be ide.
Húzott be egy kis üzletbe, ami tele volt kézműves, helyi csodaszép tárgyakkal. Érdeklődve kezdtem el megnézni minden megvásárolható dolgot, ami a polcokon elhelyezkedett. Leemeltem egy csodaszép képkeretet. Fából készült, és festékkel voltak rajta különböző minták. Teljesen megfogott. Magamhoz vettem még több apróságot is. Találtam egy babát, aminek kötött ruhája volt, téli mintákkal volt kidíszítve.
- Ezeket szeretnéd? - kérdezte
- Igen. - feleltem - Te találtál valamit?
- Csak pár kisebb dolgot anyáéknak. De a srácoknak is nézni kell valamit.
- Gondoltál valamire?
- Semmi ötletem. Valamit meglátok, és eszembe jutnak róla, az lesz a megfelelő.
- Akkor mehetünk?
- Mást nem szeretnél még?
- Most nem. - mentem az idős hölgyhöz, aki a kasszában állt
Kifizettünk mindent, és a tasakokkal együtt léptünk megint a hűvös levegőre. Már esteledett, így a fákon lévő égő sorok, s a házak minden színben pompáztak. Ámultan néztem. Bár London-t is mindig igen szépen kidíszítik, de ez valahogyan már volt. Közvetlenebbnek éreztem. Talán a kis falu, és a kevés embertömeg miatt.
- Csukd be a szád, a végén még belerepül valami. - bökött oldalba Hazza
- Ne legyél bunkó. - néztem rá tetetett sértettségel
- Hé, ez fájt. - kapott mellkasához
- Akkor ne cikiz. Igen is tetszik. Gyönyörűen van kidíszítve. Itt legalább alkalmam van még átélni kicsit az ünnepi hangulatot.
- Bébi, már javában Februárt írunk.
- Nem vagyok hülye, csak szeretek illúziókban élni. - vontam vállat, és igyekeztem tovább - Velem tartasz egy vacsorára? - fordultam vissza
-  Igazán kedves Tőled, hogy felajánlod.
Csókot csentem Tőle, és behúztam egy kellemes hangulatú kis kifőzdébe. Elfoglaltunk egy asztalt, és már az étlapot is kezdtem nézni. Míg én azon gondolkoztam, hogy mi is lenne a megfelelő étel vacsorára, addig Harry rendelt egy - egy üdítőt. Örültem, hogy nem alkoholt, és ezt meg is jegyeztem neki. Szerencsémre hamar meghoztak az italokat, és a rendelt vacsoránkat is. Közben szokásosnak mondható dolgokról beszélgettünk. Elmondta, hogy mi is vár rá a turnén, és hogy hogyan is lesznek a kisebb szünetek.
Amint elfogyasztottuk a könnyű vacsoránkat, Harry rendelt még elvitelre pár süteményt, és egy üveg vörös bort. Amíg vártunk, a taxink is megérkezett, így fizetés után távozni is tudtunk.

****

Lakásban egy gyors, forró zuhanyt vettem. Jól esett a kihűlt szervezetemnek egy kis melegség. Hajamat lazán kiengedve hagytam, s belebújtam egy kényelmes viseletbe. Harry követett, én pedig addig kiszedtem tányérra az édességeket. Bort kinyitottam, és két pohárral együtt, meg a süteményekkel a nappaliba vittem. Haz, ahogyan elkészült csatlakozott hozzám. Ölébe húzott, s úgy vette magához a desszertet.
- Bébi, jutottál valamire az ajánlatommal kapcsolatban?
- Fogalmam sincs mire gondolsz. - mondtam őszintén
- Turné. Velem jössz?
- Nagyon szeretnéd, igaz? - sóhajtottam
- Tudod, hogy igen. - csókolt nyakamba - És most már a menyasszonyom vagy. Nem szívesen hagynálak otthon.
- És, ha már a feleséged lesz, aztán évek múlva lesz egy babánk? - tettem fel a kérdést - Ésszerű, hogy nem fogom veled utazni körbe a világot.
- Mert szerinted, ha gyerekünk lesz, képes leszek elhagyni Titeket?
- Édes, ez a munkád, az életed. Még ha nehéz is lesz, meg fogod tenni. A rajongóidért, de én otthon foglak várni, mindig.
- Szeretlek. -simított végig arcomon - Remélem velem tartasz.
- Veled tartok. - bújtam jobban karjai közé
- Feltehetek még egy kérdést?
- Egy napra ennyi elég volt. - nevettem, s felálltam öléből - Menjünk aludni.
- Hm, rendben. Holnap nem menekülsz.
Ágyhoz sétáltunk, és mind a ketten bemásztunk a takaró alá. Szorosan vont karjaiba, majd nyakamat kezdte el apró csókokkal behinteni. Végül egy utolsót ajándékozott ajkaimnak, és álomba merültem.