34.rész

Thea

Késő délután már lázas készülődésbe voltunk. Mindenki izgatott volt, hiszen a srácoknak a koncert nem csak egy munka, hanem élvezet is. Imádják látni a rengeteg rajongókat, akik eljönnek. Minden alkalommal valami őrültséggel rukkolnak elő, amire senki sem számít.

Megigazítottam a ruhámat, és már vissza is tértem Harry-hez, aki már teljesen készen állt az indulásra. Fejét egyből felkapta, s csillogó szemekkel mért végig. Felállt, s elém lépett. Magas sarkúm szinte feleslegesnek volt mondható, így is könnyedén fölém tudott emelkedni. 

- Csodás vagy. - csókolt arcon

- Köszönöm. - pirultam el

- Őszinte leszek. - mért végig - Soha nem láttalak ilyen hosszú szoknyában. Mi történt? 

- Tudod, eddig téged akartalak megfogni, most, hogy már a menyasszonyod vagyok, felvehetek ilyen stílusú ruhát is. - vontam vállat
- Valóban? - mosolygott le rám
- Ismersz.
- Induljunk, Te nőszemély. - vette birtokba kezem

****

Autóval elhaladtunk a stadium előtt, ahol már rengeteg rajongó várakozott. A nagy meleg miatt vizet osztogattak a biztonsági emberek a kint várakozóknak. Voltak akik énekeltek, nevetgéltek, beszélgettek. Teljesen jó hangulatúnak tűnt az egész szituáció. Harry combomon pihentette a kezét, miközben figyelte a színes one direction pólókat viselő rajongókat.
Az autó lassan kanyarodott be a hátsó bejáraton keresztül, a parkolóba. Bejárathoz parkoltunk le közel, és már szálltunk is ki. Besétáltunk a hűs helységbe. Végig hosszú folyosó vezetett az öltözők felé. Mindenki lepakolt, azután pedig előre, egyenesen a színpadhoz mentünk, ahol már az előzenekar próbált.
Pár perc után végeztek, és a srácok léphettek fel a hatalmas piros, s fekete színben játszó emelvényre. Gemma csatlakozott hozzám, így oldalról néztük végig a hangpróbát.
- Ez lesz az első koncerted? - nézett rám
- Igen, bár kisebb fellépésen már láttam Őket. - feleltem
- Sokat jelent neki, hogy itt vagy. Izgatott, és a legjobban próbál teljesíteni. - mosolygott rám kedvesen
- Mindig remekül teljesít. - néztem jövendőbeli sógornőmre - Általában visszatudtam nézni a koncerteket. Imádják Őket.
- Valóban.
Tovább hallgattuk a srácokat. Csak pár dalt énekeltek, és végig szórakoztak. Remek kedvükben voltak, míg ha az árnyékba menekültek is a forró nap sütése elől. Pár dal után apró kezeket éreztem meg lábaim körül. Lenéztem, és Lux mosolygós arcával találtam szembe magam. Karjaimba vettem a kislányt, aki tapsolni kezdett, ahogy meglátta a fiúkat.
- Harry bácsi. - kiabált pöszén
Mosollyal arcomon figyeltem, ahogyan Harry észrevette, majd integetett a kicsi szőkeségnek. Feltettem a színpadra, Ő pedig egyből odaszaladt kis lábaim keresztapjához. Azonnal karjaiba vette Lux-ot, és úgy énekelt tovább. Onnan integetett nekünk vissza édesen.
Hamar befejezték a próbát, és elindultak felénk. Gyors puszit nyomot arcomra, majd kézen fogott. Lux nevetgélt karjaiban, s nyakába fúrta pici arcát.
- Nővérkém. - puszilta arcon a mellettem álló lányt
- Mi ez a nagy szeretet? - nevetve kérdezte
- Néha kell játszani a jó testvérpárt. - felelte, újra megpuszilta
Bevezette keresztlányát, és engem az öltözőjébe. Egyből a kanapéra vetette magát, egy üveg hideg vízzel, és bekapcsolta a tv-t. Mesét kezdett el nézni a kicsivel.
- Nem készülnöd kellene? - érdeklődtem
- De, mindjárt lezuhanyzom. - nyögött fel fájdalmasan - Lusta vagyok, és meleg is van.
- Ne hisztizz. - nyomtam puszit arcára, és a kislány mellé ültem
Megitta az üveg vizet, aztán felállt, és a fürdőbe vonult. Én tovább néztem a mesét Lux-al, aki hatalmas szemekkel, kicsit eltátott szájjal figyelte ahogyan spongyabob sütötte a hamburgereket.
- Sziasztok. - lépett be Lou - Mennyire jól megy nektek. - csatlakozott hozzánk
- Hát muszáj valamivel eltölteni az időt.
- Harry kapcsolta be neki, igaz?
- Nem is értem, hogy találtad ki. - nevettem fel
- Szia Lou. - jött ki a fürdőből egy törülközővel a derekán
- Harry. - szólalt fel Lux - Spongya. - mutogatott a képernyőre
- Igen kicsim, én is szeretem. - ült le, és vette ölébe
- Bébi, inkább menj készülni. - néztem rá - Tudom, hogy érdekes ingekben szoktál színpadra lépni, amiket imádok, de azért ezen a látványon nem osztoznék mással, ha nem gond.
- Imádom, amikor csak magadnak akarsz. - nyomott rövid csókot ajkaimra
- Oké, ne a lányom előtt. - nevetett fel Lou - Igyekezz öltözni, már csak Te vagy vissza.
- Értettem főnök asszony. - állt fel, és indult vissza a fürdőbe
- És, hogy álltok az esküvő szervezésével?
- Sehogy. Nincs időnk. - sóhajtottam fel - Fogalmam sincs mikor kezdjük el szervezni. Mostanában nem is hoztuk fel a dolgot. Amikor megkérte a kezem megbeszéltük, hogy nem sietünk.
- Hát persze, nehéz is lenne úgy, hogy a világ másik felén vagytok együtt, vagy éppen külön. 
- Annyi kérésem volt, hogy ősszel legyen. Persze, ez jövő évre is vonatkozhat.
- Kész vagyok. - lépett újra elénk Haz
- Végre. - állt fel Lou, és oda sietett hozzá
Lux és én tovább folytattuk a mese nézést, miközben Lou igyekezett rendbeszedni Harry-t. Hamar készen lettek, s utolsó simításként felkerült a kendő is a fejére. Lou kezébe fogta lányát, majd sok sikert kívánt, és magunkra hagyott bennünket.
- Sikerült kipletykálnotok magatokat? - húzott csípőmnél fogva közelebb
- Ó, de még mennyire. - nevettem fel
- Esküvőről volt szó, igaz?
- Pontosan tudod, hogy mindenki erre kíváncsi.
- Holnaptól lesz egy pár napos szünetünk. - simított ki egy tincset arcomból - Ígérem, hogy akkor átbeszéljük, elmondod mit is szeretnél, én pedig valóra váltam.
- Kicsim, pontosan jól tudod, hogy együtt fogunk mindent eldönteni. És egyébként sem szeretnék nagy esküvőt.
- Rendben van. - mosolygott le rám - De attól még lehet felejthetetlen.
- Teljesen mindegy, nekem az is elég lenne, ha két tanúval Vegasba szöknénk. - nevettem fel
- Nem is rossz ötlet, csak egy baj van. Szüleink nem örülnének ennek. - nevetett Ő is
- Majd megbeszéljük. - fontam nyaka köré kezeim - Ma csak annyi kívánságom van, hogy ügyes legyél, és nyűgözd le a lányaitokat.
- Úgy lesz. - csókolt meg röviden - Menjünk.
Végső búcsút vettünk, s sok sikert kívántam, aztán Gemma-val és a többi lánnyal elfoglaltuk oldalt a helyünket, ahonnan tökéletes rálátásunk volt. Felültük a ládákra, amiben a hangfalakat és az ahhoz hasonló dolgokat hordták benne. Lux is megjelent Lou-val, és a kislány egyből az ölembe mászott. Végig tapsolta a koncertet, és néha egy - egy fiú nevét kiabálta kicsit pöszén. Kisebb beszélgetések zajlottak a többi lány, és köztem, de most inkább a koncertnek szenteltük figyelmünket.
- Thea. - fordult felém az apró szőkeség
- Mondjad kicsim. - mosolyogtam le rá
- Előre megyünk?
- Szeretnéd jobban látni a fiúkat? - bólintott - Lou előre megyünk. - szóltam édesanyjának
Karjaimba vettem, s úgy mentem előre a színpadnál. Több lány, rajongó is kedvesen köszönt, és mosolygott ránk, míg végül elértük a végső helyünket. Végül onnan néztük végig a koncerten. Egyik pillanatban arra lettem figyelmes, hogy a srácokkal együtt énekli, illetve próbálta énekelni a dalokat. Mosolyogva figyeltem ahogyan teljesen beleélte magát.

****

Koncert után a srácok és a barátnőik szórakozni indultak. Nekem semmi kedvem nem volt, de Harry-nek mondtam, hogyha szeretne, nyugodtan menjen. Ám nem élt ezzel a lehetőséggel. Egy taxival mentünk vissza a hotelbe, és én egyből a fürdőbe mentem. Gyors zuhany után magamra is kaptam Hazza egyik pólóját egy fehérnemű társaságában. Bemásztam az ágyba, és ott vártam meg Harry-t.
Szerencsére nem kellett sokat várnom rá. Fáradt voltam, és aludni szerettem volna mielőbb. Haz szokásos szerelésében jelent meg, s mászott be mellém, amint leoltotta a lámpákat.
- Alszol bébi? - húzott magához
- Próbálkozom. - nyögtem
- Tudod gondolkoztam.
- Az soha nem vezet jó dologhoz. - kuncogva fordultam felé
- Nem vagy vicces. - bökött oldalba - De komolyan, csodásan állt kezedben Lux. - cirógatta meg arcom
- Oké, mondd ki mire gondolsz.
- Nem örülnél egy kisbabának?
- Rendben, teljesen biztos vagyok abban, hogy lázas vagy.
- Ne viccelj Thea. - hangja komolyan csengett - Talán te nem szeretnél?
- Egyértelműen következik abból, hogy a feleséged leszek, hogy igenis szeretnélek megajándékozni egy, vagy esetleg kettő babával is. - feleltem - Egyértelműen örülnék neki, de nem most.
- Ó, igen azzal tisztában vagyok, hogy kilenc hónapot várnom kell rá. - mosolygott le rám
- Tényleg nem veszed komolyan.
- Ezt nem lehet máshogy venni, Édes.
- Te járod a világot, építed a karriered, én Londonban bontogatom a szárnyaim. Jelenleg nem tehetjük meg.
- Úgy beszélsz, mintha egy rossz befektetés lenne. - horkant fel - Komolyan így gondolsz a közös gyerekünkre?
- Harry, lásd be, kérlek, hogy fiatalok vagyunk. Így is őrültnek néznek minket, mert éppen összefogunk házasodni. Úr isten, fél év után mondtam neked igent.
- Megbántad. - hangja fájdalom teli volt
Nagyokat pislogva figyeltem, ahogyan kimászott mellőlem, s a szürkeségben egyenesen az erkély ajtajához sétált. Bánattal telve néztem míg a fehér függöny könnyű anyaga között eltűnt.
Fájdalmat éreztem. Lehet, hogy keményebben fogalmaztam, mint azt szerettem volna eredetileg, de muszáj, hogy a földön két lábon járjon, és ne a hirtelen benyomásai, s szíve alapján döntsön, hanem az esze szerint. Amikor kimondta, hogy gyermeket szeretne tőlem, megdöbbentem. Nyílván boldogsággal töltött el, s gondolni is lehetett, hogy egyszer majd valóban lesz egy közös nagy családunk, de nem most, amikor oly sokat vagyunk távol egymástól. Így is meg kell becsülnöm a közös perceket. Persze, rettentően örülnék egy apróságnak, ami a szerelmünket is tükrözné, de véleményem szerint van még időnk. Mind a ketten fiatalok vagyunk, s még előttünk az élet.
Gondoltam, hogy Harry után megyek a balkonra, de végül maradtam. Tudtam, hogy mikor van nála az a pillanat, amikor is egyedül akar lenne, és átgondolni a dolgokat. Visszahelyezkedtem a puha ágynemű közé, s onnan figyeltem a bejáratot. Fogalmam sincs, hogy meddig nézhettem, várhattam, de végül szemhéjaim elnehezültek. Ám később megéreztem, ahogyan az ágy másik oldala besüppedt mellettem, s lefeküdt. Bármennyire is távolság tartó volt, még is megkönnyebbültem, hogy visszatért.

Pár nappal később

Újra visszatértünk Londonban. Még pár koncert lesz az ausztrál kontinensen, de akkor már nem megyek vissza, így Harry hazajött velem, hogy mielőbb el tudjunk intézni pár fontosabb dolgot az esküvőre. Viszonylag lenyugodtak a kedélyek, de még így is érzem a feszültséget közöttünk. Másnap este amikor hasonlóan semmibe vett, közöltem Harry-vel, hogy gyerekes. Ő csak felhorkant rajta, és rám hagyta a dolgot.
Ahogy hazatértünk már fel is vetette, hogy kezdjünk el nézelődni helységeket az esküvőre, már ha még hozzá akarok menni. Természetesen igen-t mondtam, így a mai nap folyamán rengeteg helyet néztünk meg, hogy végül a megfelelőt meg is találjuk. Már - már fájdalmas léptekkel haladtam egyik helyről a másikra, míg végül a tökéletes helyet meg nem találtuk.
- Tetszik? -kérdezte
Csodáltam a hatalmas Royal Garden Hotelt, ami teljesen magával ragadott. Ám bármennyire is csillogott, és csodás volt hiányzott valami belőle.
- Igen, igazán szép.
- De még sem ragyogsz Tőle. - állapította meg - Mit szeretnél? Én már az ötleteimet elmondtam.
- Fogalmam sincs. - nyögtem
- Amit ajánlani tudok így hírtelen, bár őrültség, de nálunk otthon, anyuék kertjében. Hatalmas. Az övék is ott volt tartva. Szépen fel lehetne díszíteni, ételt, süteményt italokat pedig rendelni.
- Nem is tudom. - sóhajtottam - Terhelni nem szeretném őket.
- Imádná. Ő, és Robin is.
Végül elhagytuk a hotelt, és elköszöntünk a felbérelt esküvő szervezőnktől is, aki elmondta, hogy a holnapi napon anyukámmal, Gemma-val, és Anne-vel mehetek ruha próbára. Haz erre kicsit legsápadt. Bejelentette, hogy Ő is velünk fog tartani, de végül sikerült Ashley-vel rávennünk, hogy nem a legjobb ötlet, hiszen bal szerencsét hoz. Bármennyire is kerülöm a hagyományokat, és babonákat, ezt betartani szerettem volna.
Haza mentünk és otthon beszéltünk át még sok fontos dolgot. Újra felvetette Holmes Chapel-t, de én még mindig bizonytalan voltam ebben. Hozzá tette, hogy egy remek étterem van szülő városába, ahova régebben engem is elvitt. Véleménye szerint onnan rendelhetjük a menüt, és a közeli cukrászdából pedig a tortákat, de ha úgy kívánom akár Londonból is megtehetjük.
- Menjünk el vacsorázni, és megbeszélünk mindent egy kellemes vörösbor társaságában.
- Le akarsz itatni? - néztem rá nevetve
- Nincs rá szükség.
- Oké, oké. - feleltem, s az emeletre mentem készülni
Gyors zuhanyt vettem, aztán egy könnyed, minimális sminket tettem fel. Hajamat egy szoros copfba kötöttem a fejem tetején, ami egyenesen omlott a vállamra. Végül felvettem a kényelmes ruháimat, és már vissza s tértem a nappaliba. Harry is összekapta magát, és már indultunk is a szokásosnak mondható helyünkre. Szívembe lopta magát, így szinte, ha étterembe mentünk, akkor mindig csak az a hely jöhetett szóba. Viszont ami ott várt rám, meglepett. Egy asztalnál Anne, Robin, míg másik oldalon az én szüleim foglaltak helyet. Két hely volt még az asztalnál, így még egyértelműbbé vált, hogy ez a vacsora már megtervezett volt.
Harry derekamon pihentette hatalmas kezét, miközben oda vezetett. Mindenkinek egy - egy puszival köszöntem, ahogyan Harry is. Elfoglaltuk a helyünket.
- Rendben, úgy tűnik mindenki tudott erről, csak én lepődtem meg. - kezdtem
- Valóban én hívtam össze a családot. - vallotta be Haz
- Akkor beavatnátok?
- Felvetette Harry, hogy szóba került, hogy nálunk, vidéken tartanátok az esküvőt. - kezdte Anne mosollyal az arcán
- Csupán felvetés volt. Egyáltalán nem áll szándékomban terhet rakni rátok.
- Thea, számunkra cseppet sem az.
- És ti, mit gondoltok? - fordult az én szüleim felé Harry
- Én azt mondom, hogy nektek kell eldöntenetek. - felelte anya - Ti csodás napotok lesz, ami örökre megmarad. Olyan helyen kell tartanotok, amit tökéletesnek tartotok arra, hogy valóban boldogan mondjátok ki az "igent".
- Hány ember lesz jelen? - érdeklődött Anne
- Család, és a közeli barátok. Családias hangulatút szeretne Thea, én pedig teljesítem a kívánságát. - mondta Harry
- Tudom, hogy Harry-nek a világ minden pontján van barátja, és igazán nagy menyegző kellene, de számomra fontos, hogy nagyjából tisztában legyek azzal, kik is lesznek jelent. Illetve sajtót teljesen ki szeretnénk zárni. - mondtam
- Megértünk benneteket, hiszen így is a világ előtt élitek az életeteket. - mosolygott rám apu
- Thea, komolyan mondom, hogy nekünk egyáltalán nem teher, éppen ellentétben. - szólalt fel Robin
- Rendben, köszönjük. - mosolyogtam boldogan
- Akkor benne vagy? - fordult felém Haz
- Igen.
- Viszont, ha az időpont megvan, akkor a helyi hotelt le kell foglalni, hiszen a vendégeknek valahol aludniuk is kell. - kezdte a szervezést Anne
Vacsora, és egyben a szervezkedés kezdetét vette. Rengeteg mindent beszéltünk át. Anyáék felajánlották, hogy pár nappal előtte odautaznak velünk, és segítenek Anne-éknek. Szinte minden meg lett beszélve, amit Ők el tudnak intézni, ezzel levéve rólunk a terhet. Szóba kerültek még más témák is, amikről teljesen átlagosan beszélgettünk el. Viszont, bő két óra után mondtam, hogy mennünk kell, hiszen Harry kor reggel indul vissza Ausztráliába. Elköszöntünk tőlük, majd hazafelé vettük az irányt.
Otthon, hamar pizsamának megfelelő ruházatba öltöztünk, s bújtunk be a mára már közös ágyunkba. Karjaiba húzott, s nyakama szuszogott.
- Boldog vagy? - kérdezte
- Kicsit. - vallottam be
- Még is máshol szeretnél hozzám jönni? - emelkedett fölém
- Nem erről van szó. - simítottam végig arcán - Csupá csak reggel újra búcsút veszünk hosszabb időre.
- Bébi, három hét és végleg itthon leszek veled. - csókolt meg röviden, s újra karjaiba zárt