45.rész

Harry

Már hat hónapja annak, hogy Thea a feleségem lett. Egy hetet töltöttünk el a csodás nyaralásunkon, amelybe kisebb gondok is voltak, de gyorsan megoldottuk. Sokat harcoltam azért, hogy továbbra is tökéletes legyen minden, ám úgy érzem, hogy még is sikeresen kezdünk eltávolodni egymástól.

Nekem újra kezdődött a turné, míg Ő a saját cégével van elhavazva. Sikerült egy új házat vennünk, és elköltöznünk egy nyugodtabb, csendesebb környékre. Thea soha nem rajongott a hatalmas házamért, hiszen, ha egyedül van otthon hosszú ideig, sokkal magányosabbnak érzi magát, így egy kisebb, családiasabb házat vettünk meg, s alakíttattuk át saját ízlésünkre. Természetesen maradt egy szoba, amely berendezés nélkül maradt, hiszen az majd a trónörökös tulajdona lesz.
Mióta volt a kis összeveszésünk nem hoztam fel a témát, legalábbis nem annyiszor, mint előtte. Néha Thea is megemlítette, illetve, előszeretettel hangsúlyozta, hogy mennyire várja, amikor a kicsinknek tervezhet majd apró ruhákat.
Mai napon érkezik hozzám, hiszen a turné jelenlegi állomása Miami. Utoljára két hónapja láttam őt, és már hiányzik. Telefonon tartottuk a kapcsolatot, de az még sem ugyan az, mint mikor mellette ébredek, s éjszaka az ő oldalán hunyom le szemhéjaim. Sajnos eddig nem tudott elutazni hozzám, míg nekem szünetem nem volt. Így maradt a telefon, és az internet.
Két testőr kíséretében mentem ki elé a reptérre. Mivel tele font a reptér szokás szerint, így nem engedték meg, hogy elé menjek. Preston igyekezett be Thea elé, hogy kivezesse hozzám. Türelmetlenül ültem a hátsó ülésen és vártam a csodás feleségem. Ahogyan közeledni kezdtek, egyből kiszálltam, s elé siettem. Preston kikerült bennünket, és bepakolta csomagját, amíg én megöleltem a lányt. Ajkaimat övéire nyomtam, de csak egy kis puszit tudhattam magaménak. Végignéztem rajta. Testét egy könnyed ruha borította. Csinos volt, mint mindig. Viszont valamit nagyon is furcsának találtam rajta. Boldognak tűnt, de egyúttal tartózkodott is tőlem.
- Édesem, baj van? - tettem fel a kérdést.
- Hotelben beszélnünk kell - ennyire méltatott.
- Akkor induljunk - bólintottam, s kitártam neki az ajtót.
Az úton végig csendben ült, s kifelé meredt a távolba. Néztem, és fogalmam sem volt, hogy mi tehette ennyire boldoggá, és egyben keserűvé is. Kezemet combjára simítottam, ahol éppen nem takarta a lenge kék színű anyag. Egyből rám emelte tekintetét. Óvatosan derekára helyeztem kezem, és magamhoz húztam. Vállamra hajtotta fejét, és combomra helyezte pici kezét.
A szobánkba érve lerúgta magassarkúját és a kanapén foglalt helyet. Felhúzta lábait maga alá, és egy párnát szorított magához. Azonnal odamentem, és leültem mellé.
- Thea, kérek, beszélj hozzám - hangom könyörgő volt.
- Terhes vagyok - szántották csodás arcát végig a könnycseppek.
Hír ledöbbentett. Egyik felem örült, míg másik kétségbeesett. Thea sírt, és fogalmam sem volt, hogy mit is kellene kezdenem a helyzettel. Ölembe húztam, míg Ő egyből mellkasomba temette arcát. Hátát simogattam nyugtatóan, s apró puszikkal borítottam bőrét.
- Kicsim, nem szeretnéd? - kérdeztem fájdalmasan.
- Végig azt hangoztattam, hogy várni szeretnék - szipogott, s szemeimbe nézett.
- Mióta tudod?
- Ahogyan eljöttél turnézni, másnap mentem el orvoshoz.
- Két hónapja titkolod előlem? - emeltem kicsit meg a hangom.
- Harry, kérlek - sírt fel. - Telefonban még is, hogy közölhetek veled ilyet?
- Egy olyan gyerekről beszélünk, akit Te nem is szeretnél.
- Harry - hangja kétségbeesett volt.
- Mennyi idős? - kérdeztem rá.
- Elvileg pár napja léptem a harmadik hónapba.
- Ha nem találkoztunk volna most, akkor mikor mondtad volna el? - álltam fel.
- Fogalmam sincs, de nyilván sort kerítettem volna rá - nézett fel rám.
- Úgy tudtam, hogy gyógyszert szedsz. Legalább is azt mondtad, hiszen rohadtul nem akartál teherbe esni tőlem.
- Lenyugodnál? - állt fel hirtelen. - Igen, valóban szedtem gyógyszert, és ennek az okát pontosan tudod. Nevetséges, hogy még mindig ezt vágod a fejemhez. Húsz évesen sajnálom, hogy nem a családalapításon járnak a gondolataim.
- Tudod, akkor hozzám sem kellett volna jönnöd - szaladt ki a számon ez a meggondolatlan megjegyzés.
Keze arcomon csattant, s táskáját és szandálját felkapva rohant végig a folyosón. Azonnal követtem őt. Liftet elhagyta és a lépcső felé igyekezett, ám sikerült utolérnem a legelső lépcsőfoknál. Hátulról átöleltem, és kezeit lefogtam.
- Engedj - sírt keservesen. - Hazamegyek és nyugtod lesz tőlem. Harry, engedj el. El is válok, csak eressz.
- Thea, kicsim - rogytam le a földre, Ő pedig az ölembe. - Bébi - fordítottam arcát magam felé.
- Ne hívj így - ütötte mellkasom.
- Sajnálom, nem gondoltam komolyan - kértem bocsánatot.
- Kimondtad, és ennek súlyos következménye van - motyogta. Teste még mindig rázkódott a sírástól. - Hazautazom. Eltávolodtunk egymástól, és így egyikünknek sem jó.
- Helyre tudjuk hozni, kérlek, Kicsim.
- Egyáltalán nem volt helyes, ilyen gyorsan egybekelnünk. Minden rosszra fordult azóta. Elvesztettük egymást. - nézett szemeimbe.
- Attól még, hogy nem mondjuk ki, ott van - suttogtam. - Szeretjük egymást Thea. Szeretlek, ebbe soha ne kételkedj. Amit a szobában mondtam felelőtlen, őrült dolog volt. Sajnálom, nem gondoltam komolyan. - apró puszit nyomtam ázott ajkaira. - Olyan puha a szád - simítottam végig rajta ujjammal. - Csókolni való.
Utolsó puszit nyomtam a felületre, majd karjaimba vettem, és vissza vittem a szobánkba. Megszabadítottam a ruhájától, s befektettem az ágyba. Én is bokszerre vetkőztem, s befeküdtem mellé.
- Szabad? - kérdeztem a hasára pillantva, ami még lapos volt.
- A tiéd is - felelte.
Lassan hatalmas tenyerem pocakjára helyeztem, s végigsimítottam rajta. Az érzés, a tudat, hogy a közös gyermekünket hordja a szíve alatt, mindent felülmúlt. Lejjebb csúsztam, és ajkaimat puha bőrére nyomtam. Végigcsókoltam a területet, majd fölfelé haladtam. Ajkait magamévá tettem heves csókommal, de amikor éreztem, hogy kezd túl forróvá válni a helyzet, mellé gördültem, s karjaimba vontam.
- Kérlek, vigyázz magadra - céloztam az előbb történtekre. - Szeretnéd megtartani? - kérdeztem fájdalmasan.
- Harry - nézett szemeimbe. - Bármennyire is várni szerettem volna, megfogant. Elvetetni már nem lehet, de nem is tenném meg. Szívtelen nem vagyok, bár most lehet annak tartasz. A mi babánk, és igen is megtartom, és remélem az apukája is velünk tart.
- Bolond lenne eldobni benneteket - suttogtam, s kis csókot csentem tőle. - Szeretlek kicsim, és komolyan sajnálom, amit mondtam.
- Én pedig a pofont - emelkedett fölém, s apró puszikat hagyott arcomon.
- Megérdemeltem.
- Valóban - mosolyodott el.
- Azért remélem, hogy elég volt egy életre a verekedés. Igen nagyon nagy pofont tud adni, Mrs.Styles.
- Magán múlik Mr.Styles.
- Eljössz este a koncertre? - kérdeztem reménykedve. - Persze, ha pihenni szeretnél, vagy ha csak nincs kedved.
- Harry, igen elmegyek.
- Köszönöm - mosolyogtam rá. - Akkor aludjunk egy keveset legalább.
- Rendben.

Thea

Gyors zuhany után öltözködni kezdtem. Hajamat oldalra fontam, a meleg miatt, s ennek okából kifolyólag sminket sem tettem fel, csupán pilláimat húztam ki. Tükörbe néztem magam, s a még igen vékony alakom. Hasamra simítottam kezem, és elmerengtem azon, hogy milyen is lesz a karjaimban tartani a kicsit. Ajtó halkan nyílt, én pedig oda kaptam tekintetem. Halványan elmosolyodtam, amikor is a göndör srác közelebb jött hozzám, s hátulról karjaiba vont. Kezem alá csúsztatta sajátját és megcirógatta hasam ruhán keresztül. Nyakamba csókolt, majd megtámasztotta állát vállamon, s a tükörbe egybefonta tekintetünket.
- Csodás vagy kicsim.
- Köszönöm - hálálkodtam pirulva. 
- Alig várom, hogy otthon legyünk mind a hárman.
- Kicsit előreszaladtál, nem gondolod? - nevettem fel.
- Imádom, amikor nevetsz.
- Szeretlek Harry - fordultam felé, s fogtam kezeim közé arcát. - Igyekszem türelmes lenni.
- Ahogyan én is bébi, szeretlek - csókolt meg röviden.
- Mikor szeretnéd elmondani a többieknek?
- Akár ma - vágta rá egyből. - Büszkélkedni szeretnék, hogy egy ilyen csodálatos lány, megajándékozott egy babával.
- Lassan indulnunk kellene.
- Menjünk.

****

Stadionban az öltözőben beszélgettünk a lányokkal, amíg a fiúk próbáltak. Nekik sem mondtam el semmit, egyedül Harry tudja. Úgy gondoltam, hogy bármi is lesz a döntésünk a kicsivel kapcsolatban, Ő neki kell elsőként megtudnia. Röhögve, jókedvűen léptek be a helységbe a srácok, ahogyan végeztek. Harry azonnal odasietett hozzám, s ölébe ültetett. Pocakomra simította mancsát, és megköszörülte torkát.
- Srácok, szeretnénk valamit bejelenteni - kezdte, mire mindenki ránk figyelt. - Pár hónapon belül már egy kisbaba is körünkben lesz.
- Ez komoly? - kérdezte Danielle mosolyogva.
- Igen - mosolyogtam.
- Úr isten, keresztszülők leszünk srácok - kiáltotta el magát Louis.
- Nyugi, addig még van pár hónap - nevetett fel Eleanor.
Mindegyikük gratulált, s a lányok már is külön beszélgetésbe elegyedtek velem. Már a babaruhákról, a vásárlásról és az ehhez hasonlókról beszélgettünk. Paul bejött, és szólt a srácoknak, hogy álljanak a helyükre.
- Várj, el kell mondani valamit a fiatal párnak, drága Paul - szólalt fel Louis.
- Valóban? - nézett felénk.
- A mi öreg Hazzánk, apa lesz - vágta rá Liam.
- Csak szórakoztok, ugye?
- Nem. Thea valóban állapotos. - adta meg a választ Harry.
- Hát, gratulálok fiatalok - ezzel kiment.
- Jobban ment, mint gondoltam - sóhajtottam.
- Ne foglalkozz vele - suttogta Harry a fülembe, és gyors csókkal illetett.
Mind kisétáltunk oldalra a takarásba, és a lányokkal egyből kényelembe helyeztük magunkat. Felszólaltak az első akkordok, és a koncert kezdetét vette. Lányokkal tomboltunk. Az összes dalt végig énekeltük, és tapsoltunk nagy lelkesedéssel. Jó érzés volt újra együtt látni Őket így a színpadon egy csapatként. Harry párszor kipillantott rám, és egy kedves mosolyt intézett felém.
Késő este ért véget a koncert. Elköszöntek a rajongóktól, és már szaladtak is a takarásba, ahogyan elsötétedett a színpad. Harry kézen ragadott, és magával húzott egészen egy hátsó bejárathoz, miután elköszöntünk mindenkitől. Egy autóba ültünk be, amelyet számomra egy idegen férfi vezetett. Harry vállára hajtottam fejem, míg Ő kezeinket egybefonta. Így vártuk, hogy megérkezzünk a hotelhez. Nem lepődtünk meg, amikor több rajongó is várakozott a hatalmas épület előtt.
- Felmegyek, nyugodtan dedikálj - mondtam nyugodtan.
- Nem kicsim. Ma estét veled töltöm.
- Harry, tegyél a kedvükre. Biztosan több órája várnak már.
- Rendben, sietek - nyomott egy csókot ajkaimra, és kiszálltunk.
Egyből felsikítottak, amelyet még mindig nem tudok a megfelelő módon kezelni. Harry és két biztonsági kísért el a bejárathoz, majd amint beértem, Ő visszafordult a lányokhoz, és dedikálásba és fénykép készítésbe kezdett.

****

Zuhanyzást követően Harry táskájából előszedtem egy pólót, és egy bokszer alsót. Mivel mind a kettő lezserül állt rajtam, így a kényelem kézen fogható volt. Bemásztam a hatalmas ágyba, s ott vártam tovább. Talán fél óra telhetett el. Ez idő alatt felhívtam szüleimet, akiknek elmeséltem röviden a mai nap történéseit. Amint megérkezett Harry, gyors csókot adott, és már el is tűnt a fürdő ajtaja mögött. Megígérte, hogy siet, s az ígéretét be is tartotta.
- Nem szeretnél rendelni valamit? - kérdezte már engem ölelve.
- Megvagyok, köszi - mosolyogtam rá.
- Örömmel hallom. Sajnálom, hogy elhúzódott a dolog.
- Ez a munkád. Csináltam valamikor is ügyet belőle? - érdeklődtem.
- Igaz - magasodott fölém. - Ezt is imádom benned.
- Tudom - simítottam végig tökéletes arcán. - Megcsókolsz?
- Örömmel.
Ajkait enyéim ellen nyomta, egy finom, lágy csókban, amelyre oly régóta éheztem. Lábaimat szétfeszítette csípőjével, s nekem nyomta magát. Ajkai között halt el nyöszörgésem. Nyakamat hintette be érzéki csókokkal, míg kezei combjaimat simogatták, majd felgyűrte a póló könnyed anyagát, és már meg is szabadított tőle. Puha ajkai hasam bőrével találkoztak, ahol finomabb puszikat hagyott.
- Imádom lehámozni rólad a bokszerem - motyogta bőrömbe. - Rohadt szexi - húzta végig csípőmnél fogait.
Felnyögtem, s fejem oldalra vetettem, ahogyan ujjai az anyagon keresztül érintettek meg, mielőtt levarázsolta volna a fekete anyagot. Kezeim hátán szántották végig a bőrt egészen fenekéig. Belemarkoltam a formás testrészbe, s lehúztam róla a már igen feszes anyagot. Megkönnyebbülten sóhajtott fel, amikor a földre került.
- Veszett ügy - motyogta nyakamba. - Őrülten kívánlak.
- Akkor ne szórakozz - mondtam, amikor éreztem férfiasságát nőiességemnél.
Szinte végszóra hatolt belém, amely egy fájdalmas nyöszörgést eredményezett. Egyből rám emelte gyönyörű, zöld szemeit, s végigsimított arcomon. Csókra vágytam, s meg is kaptam, miközben lassan mozgatni kezdte csípőjét. Lábaimat csípőjére fontam, s átadtam magam teljesen az élvezetnek.

****

- Hiányoztál - suttogta a hátamat cirógatva.
- Szex vagy én? - kuncogtam
- Egyértelműen a szex - egyből felnéztem rá, mire csak kajánul elmosolyodott. - Vicceltem. Természetesen Te.
- Szeretlek Harry.
- Tudom Manó. Én is benneteket. - csókolt homlokon, míg én lehunyt pillákkal élveztem tovább meleg ölelését a takaró fogságába.