54.rész

Thea

Hangoskodás szűrődött fel odalentről. Ez volt az ok, amely felébresztett álmomból. Órára vetettem egy pillantást, amely már fél egyet mutatott. Fáradtam fordultam másik oldalamra, amíg újabb éles hang meg nem csapta hallójáratomat. Visszafordultam a hátamra, s nagy nehezen kimásztam a kényelmes, hatalmas ágyból. Testemre felvettem köntösöm, s miközben annak övét kötöttem meg, sétáltam lefelé, egyenesen a konyhába. 

Mosoly kúszott arcomra, amikor az ajtófélfának dőlve figyeltem férjem, karjában kislányunkkal, a tűzhely előtt. Lassan közelítettem meg őket. Harry másik oldalára mentem, s keze alá bújtam. 

- Mit csináltok? - kérdeztem még álmosan. 

- Anya - kiáltott fel kislányom, s mászott át karomba. 

- Már is cserben hagy a kis kuktám - bökte oldalba Darcy-t. - Csak pár palacsintát.

- Mennyeien néznek ki. 

- Finomak is - mondta kicsit pöszén a kicsi. 

- Majd meglátjuk - mosolyogtam, s magam felé fordítva ajkaira préseltem enyémét. 

- Fúúj - fúrta vállamba arcát lányunk. 

Közösen elfogyasztottuk az édességet, ami valóban nagyon jól sikerült. Darcy-t és Harry-t is megdicsértem, mire a kislányunk csak nagyokat bólogatott nutellás arcocskájával. 

- Anya, apa megígérte, hogy kimegyünk parkba - nézett fel rám maszatosan. 

- Valóban? 

- Igen, családi nap van - mosolygott rám a szeretett férfi. 

Amint befejeztük az étkezést a csaphoz vittem Darcy-t, és arcát vizes szalvétával töröltem le. Harry eddig leszedte az asztalt, meg mindent bepakolt a mosogatógépbe. Mind felmentünk az emeletre, és készülődni kezdtünk. 

Kislányomra rövidnadrágot, egy felsővel és dorkóval párosítva adtam rá. Haját átfésültem, s kiengedve hagytam. Mindig is szerette így hordani. Puszit nyomtam arcára, és átmentem saját szobámba, hogy én is magamra kapjak egy könnyed, kényelmes szettet. Percek alatt lettem kész, s mentem vissza a szobába a fürdőből. 

Darcy, Harry ölében ült, és valamit apja telefonján nézett nagy lelkesedéssel. Leguggoltam eléjük, és úgy néztem meg én is a kijelzőt. Mosolyom őszinte volt, amikor is megpillantottam Darcy még csecsemő korában készült képeket. 

- Én vagyok - csapta össze kicsi kezeit. 

- Igen bébi, Te vagy - csókolta arcon Harry. - Az én kis hercegnőm. 

Férjem letette öléből a kicsit, aki már indult is ki a szobából. Harry hirtelen húzott magához, s ajkai éhesen tapadtak enyéimre. Derekánál átöleltem, szorosan magamhoz vontam. 

- Tetszik a szetted - húzta végig ujját hasamon. 

- Nem túl kihívó?

- Édesem, attól még, hogy anyuka vagy, fiatal maradtál, és csodás alakod is van. Imádlak, és bármennyire is féltékeny vagyok még mindig a pasikra, akik megnéznek, azért büszkélkedhetek veled. 

- Szeretlek - nyomtam egy kis puszit ajkaira, és megöleltem. 

- Apciii - kiáltott fel kislányunk. 

- Türelmetlen, induljunk - fogott kézen, és indultunk le a lépcsőn. 

****

Sétálva tettük meg azt a kis távot, amely az utca végén lévő hatalmas parkig tartott. Darcy végig közöttünk volt, s mind a kettőnk kezét fogta. Patkáknál felemeltük, amiken jókat kuncogott. 

- Nyalóka - engedte el kezem, s mutatott a bolt kirakatára. 

- Te is kérsz? - nézett rám Harry. 

Egyáltalán nem lepődtem meg, hogy Harry azonnal ugrott a felhívásra. Darcy-val bementek és két nyalókával tértek vissza. Kislányunk hatalmas mosollyal arcán jött kifelé, a kis epres édességgel kezében. 

- Anyucii, nézd - nyújtotta felém. - Kibontod? 

- Elkényezteted ezt a lányt - néztem egy pillanatra férjemre, aki a saját nyalókájával a szájában vigyorgott gyermekien. Eközben kibontottam lányunkét, és átnyújtottam neki. 

Parkban jó pár család jelen volt a kellemes időnek köszönhetően. Egészen bementünk, amíg el nem értünk a kis mesterséges patakhoz, amely gyerekeknek volt kialakítva. Darcy azonnal átnyújtotta apjának a nyalókát, majd elém lépett. Segítettem megszabadulni ruháitól, haját pedig egy kontyba fogtam. Fürdő bugyijában indult el a kis forrás felé, és tette bele apró lábait. Elpakoltam ruháit, a törülközőt pedig előkészítettem. Kényelembe helyeztük magunkat egy pléden, Harry-vel, s onnan figyeltük Darcy-t. 

- Megeszed? - nyújtotta felém a nyalókát.

- Van más választásom? 

- Imádja ezt a helyet - húzott magához férjem.

- Valóban szereti. 

- Nem gondolkoztál még azon, hogy kellene neki egy kistestvér? 

Kérdése meglepett, s hirtelen válaszolni se tudtam. Tekintetem rá fordítottam, és kérdő pillantásommal illettem. 

- Lenne kivel játszani - magyarázta.

- Így is tökéletesen elvan. Nézd, már is vannak kis barátai. 

- Thea, egyszerűen csak mondd, ha nem szeretnél. 

- Csak.. - kezdtem, s mellkasába fúrtam arcom. 

- Hé, kicsim. Mi a baj? - fogta kezei közé arcom. 

- Egyszerűen eszembe jutott, hogy mennyire magamra maradtam. Mind a terhesség, mind a szülés alatt. - nyögtem ki nehezen. 

- Bébi - döntötte homlokát enyémnek. - Soha nem hagylak magadra. Nem engedem, hogy bárki is közénk álljon. szeretlek Téged, és a Lányunkat is. Csak remélni tudom, hogy még legalább egy taggal, a közeljövőben bővül a családunk.

- Sajnálom, hogy akkor úgy döntöttem.

- Másodszorra benn leszek veled, ígérem. Elszidhatsz majd mindennek, amiért azt tettem veled - nevetett fel. 

- Rendben - nevettem én is. 

Visszabújtam karjai közé, miután édes csókot adtam neki. Szorosan fogott, míg tekintetét végig lányunkon tartotta.