39.rész

Thea

Harry családjának a házában, vőlegényem szobájában készülődtünk a kora délutáni eseményre. Édesanyám, Anne, a lányok, és Gemma is segítettek nekem a készülődésben, míg Harry-nek a vendég házban az összes férfi nemű segédkezett. Mindenki kiszerette volna venni a részét belőle. Lelkesek voltak és izgatottak, míg én feszült, és aggódó. Nicol már órák óta a habos, rózsaszín kis koszorúlányruhájában pózolt fülig érő mosolyával. Élvezte, hogy apró hercegnőként bántak vele.

- Nem hiszem el, hogy még mindig melegítőben vagy. - esett kétségbe Gemma

- Tudjuk, hogy Harry így is elvenne, de azért fel kellene már venned a ruhád. - nézett rám komolyan Danielle

- Lányok, lenyugodnátok? - sóhajtottam fel - Mi lesz, ha Ti leszek ebben a helyzetben?

- Ne is mondd. - felelte Eleanor

- A hajam már kész van, és a sminkem is. - próbáltam pozitív belátásra bírni Őket

- Akkor itt az ideje, hogy elkezdj öltözködni. - bólintott Perrie

- Hogy álltok? - lépett be a szobába Anya, az oldalán Anne-vel

- Henyél a kisasszony. - felelte Emma

- Meggondoltad magad? - kérdezte anya

- Micsoda? - néztem döbbenten - Dehogy. Szeretem, és a felesége leszek. Egyszerűen még van egy órám, hogy elinduljunk. 

- Ha elkészülsz előbb, akkor is tudunk már indulni. - mondta El

- A srácok már kész vannak, és isznak. - sóhajtott fel Anne 

- Tessék? - kaptam fel egyből a fejem - Komolyan részegen állítanak be? Harry.. Ő is?

- Természetesen mértékkel fogyasztanak.

- Ha részeg lesz, lazán fogok nemet mondani. - feleltem keményen

- Thea, kérlek nyugodj meg. - fogta meg a kezem Anne - Ha a kelleténél többet mer inni, én magam fogom helyretenni. Készülj el, és induljunk.

Bólintottam. Mély levegőt vettem, majd a lányok felé fordultam. Aggódásom csak még nagyobb lett e hír hallatán. A fürdőbe vonultam, ahol is megszabadultam minden ruhámtól, s a hófehér, csipkés fehérneműmbe bújtam. Harisnyát felhúztam, s a tartóval erősítettem. Kék combfixet húztam, s végül tükörben megnéztem magam. Gondolataim elkalandoztak, hogy vajon Harry-nek is annyira fog-e tetszeni, mint nekem, e könnyed anyag. Amint megigazítottam már vissza is siettem a szobába. Mindenki felém kapta a tekintetét. 

- Ha ezt meglátja az öcsém, egészen biztos, hogy rád veti magát, még vadabbul, mint ahogyan szokta. - bökött felém ujjával Gem - Lehet a kád helyet, valami újat is kipróbálok. - nevetett fel, ahogyan a többiek is

- Oké, én most itt kivonulok. - felelte Anne mosolyogva 

Anyával elhagyták a szobát, hogy átmenjenek megnézni Harry-t. Lányok egyből kifejtették véleményüket a fehérneműszettemről, amit egyedül választottam ki, így egyikük sem láthatta eddig. Pár perc után leállítottam Őket, majd a ruhám felé böktem. Először a magassarkú cipőmbe bújtam bele, s csak azután következett a ruhám. Egyből segítettek óvatosan feladni rám, vigyázva a hajamra, és a sminkemre is, amit Lou-nak köszönhettem. Amint sikeresen magamon tudhattam, Danielle a fűzővel kezdett el ügyeskedni. Szinte a lélegzetvétel is nehezemre esett, de végül megszoktam. Fátyol került fel utoljára rám. Tükörbe néztem, és még csak most fogtam fel, hogy alig egy óra múlva, már Mrs.Styles leszek. Mély levegőt vettem, s lassan fújtam ki. 

Mivel az ablak nyitva volt, hangok könnyedén szűrődtek be. Oda sétáltam, és óvatosan kipillantottam. Gyönyörű díszek fedték a bokrokat, a fákat. Kör alakú asztalok, körülöttük székkel voltak elhelyezve az udvar gyepén. Fehér abrosz, a közepén halvány rózsaszín csipkézett csíkkal kapott helyet. Ahol a pap kap majd helyet, ott egy bolt így volt, tele hófehér orchideákkal. A zenekar, a hangszerek a kert oldalánál voltak elhelyezve. Már minden készen állt. A vendégek beszélgettek, míg halkan zene szólt. Oldalra pillantottam, a zenekar felé, amikor is megpillantottam Őt. Testét öltöny fedte. Nyakkendője még simán lógott, kötetlenül. Elmosolyodtam, hogy még így is megtartotta a lazaságát. Egy pohár volt a kezében, s úgy vettem ki, hogy a kedvenc italával, whisky-vel oltotta szomját. Hirtelen ért, amikor is felpillantott az ablak felé, és tekintetünk találkozott. Elmosolyodott, és egy puszit küldött. Kacagva fordultam vissza a még szobában tartózkodókhoz.
- Meglátott? - kérdezte Perrie
- Igen.
- Az rosszat jelent, nagyon rosszat. - sóhajtott fel drámaian Gemma
- Semmi gond nem lesz. - forgattam meg szemeim
- Induljunk. Csodás menyasszonyt várják már. - mosolygott rám El
- Megérkezett a pap. - jött be Emma - Azt mondta, hogy mehetünk. Mindenki elfoglalta a helyét.
Fejbólintással jeleztem, hogy megértettem. Kezeimbe kaptam a fehér csokromat, ami halvány rózsaszín szalaggal, és kövekkel volt díszítve. Kinyílt az ajtó, én pedig mosolyogva, ám belül remegve léptem ki rajta, egyenesen a lépcső irányába. Gemma jött mellém, és segített. Lépcső alján álltak szüleim, és Harry szülei is. Barátnőim mögöttem lépkedtek.
- Csodás vagy. - pityeredett el anya
- Fiam szerencsés. - mosolygott rám Anne könnyes szemekkel
- Köszönöm. - mosolyogtam én is
Többiek egy biztató, boldog mosollyal az arcukon mentek ki az udvarra. Ketten maradtunk édesapámmal.
- Kicsim. - mosolygott le rám. - Amikor bele mentünk abba, hogy felkerülj arra a listára,nem gondoltuk, hogy, ha téged választ, akkor is idáig juttok. Igazából szerettük volna, ha kicsit belecsöppensz ebbe a világba, és elfogadod az életünket, és még világot is láthatsz mellette. Szerettük volna, ha kiszabadulsz kicsit a kuckódból, amibe bezárkóztál az évek során. Csak tervezted a ruhákat, és alig volt életed. És most itt állsz, kicsit több, mint egy év elteltével menyasszonyi ruhában, és hozzá készülsz menni ahhoz a fiúhoz, akit annyira elleneztél. Saját üzletláncot építettél ki, és teljesen önálló lettél. Felnőttél, és úgy érzem elvesztettem az egyik lányom.
- Apa, nem vesztettél el. - hangom megtört volt - Itt vagyok, és itt is leszek. Számíthattok rám. Igen, hozzá megyek ahhoz a fiúhoz, aki mindennél többet jelent nekem, szeretem Őt. Viszont benneteket is. Ugyan úgy haza fogok látogatni, ahogyan eddig is.
- Kicsim, családod lesz. Most csak egy esküvő, de azután nem fog sok idő eltelni, és már jönnek is a gyerekek.
- Kérlek, apa. - nevettem fel kínosan - Mind a ketten fiatalok vagyunk. Összeházasodunk, de gyereket még nem tervezünk. Különben is, az unokátok lenne.
- Ne öregíts még jobban. - nevetett már Ő is - Na induljunk. Harry már biztos nagyon vár.
Fátylam érzékeny anyagát megfogta és arcom elé húzta. Egyik kezemben a virágot fogtam, míg másikkal az Ő karjába karoltam. Halványan elmosolyodott, majd indultunk is. Ahogyan kiléptünk a hatalmas üveg ajtón, minden figyelem ránk terelődött. A koszorúslányok már mind a helyükön voltak, így azonnal lassan andalogni kezdtünk előre az asztalok között. Tekintetem egyetlen egy személyen akadt meg. Harry-n. Végig egymás szemébe néztünk. Szívem őrült ritmusban járt, ahogyan minden egyes lépéssel egyre közelebb, s közelebb kerültem hozzá, és ahhoz a pillanathoz, hogy a felesége legyek. Mosoly ragyogott arcomon, ahogyan az övén is. Kinyújtotta nyelvét, s benedvesítette alsó ajkát. Pontosan tudtam mire gondolt. Zene halkult, én pedig már csak pár lépésnyire voltam szerelmemtől.
Megálltunk mellette. Egy kicsit megemelte a fátylat apa, majd egy hosszú puszit adott arcomra. Amint visszahelyezte az anyagot, Harry-vel kezet fogott, s kezébe csúsztatta enyémét. Apa félre állt, és kezdetét vette a szertartás. Mindenki csendben hallgatta a pap szavait, míg én egyre izgatottabb lettem, s a gondolatok cikázni kezdtek a fejemben. Rengeteg minden kavargott bennem. Rá pillantottam a mellettem álló fiúra, aki halvány csábos mosolyával újra kiváltotta szívem vad ritmusát. Féltem, hogy valaki a nagy csendben tudomást szerez róla. Harry biztatóan megszorította a kezem. Amikor viszont a fogadalmak ideje jött el, még nagyobb izgalom kerített uralma alá.
- Harry. Soha nem gondoltam volna, hogy idáig jutunk, hogy kitartunk egymás mellett. Furcsa érzés, és felettébb különös esemény hozott össze bennünket, és még is úgy érzem, hogy a legjobb dolog történt velem az életben. Remek srácot, párt, szerelmet találtam meg benned. Csodás férfi vagy, és boldog vagyok, hogy én birtokolhatom a szíved. Szeretlek, s örökké szeretni is foglak. - fejeztem be
- Édes Thea-m. Legcsodálatosabb lányt, társat találtam meg benned. Kalandos utunk volt idáig, és szerintem ha nem is ennyire, de azért még sok érdekes dolog vár ránk együtt. Én tartozom köszönettel azért mert hajlandó vagy mellettem leélni az életed. Mindenki irigykedhet rám, mert enyém a legjobb csaj a világon. - fordult a násznép felé nevetve, amin én is felkuncogtam, az emberekkel együtt - Szeretlek Kicsim. És nem, nem örökké. Az nekem kevés idő. Annál is sokkal tovább. - ezt már sokkal halkabban, inkább csak nekem suttogta
Ezután eljött az a pillanat, amikor Nicol mellénk lépett a gyűrűs párnával kezében. Elvettem róla a nagyobb karikát, és felhúztam Harry ujjára. Ő is megtette ugyan ezt. Nicol visszament a lányok mellé, mi pedig újra a pap felé néztünk.
- Most pedig megcsókolhatja a menyasszonyt. - felelte a pap
Harry nem sokat aggodalmaskodott azon, hogy mennyi ember is néz minket. Fátylam anyagát hátra simította, kezei közé vette arcom, és ajkai már mohón találkoztak enyéimmel. Öltönye alatt, a csípőjét fogtam, ezzel tartva magam a szédítő csókja miatt. Belemosolyogtam a csókunkba, amikor is még vadabbul el akarta mélyíteni. Nyakába fúrtam arcom, a nagy tapsvihar közepette. Csípőmnél ölelt át.
Sorba jöttek oda hozzánk gratulálni, így kicsit elszakadtunk egymástól. Mindenki megölelgetett, ami mellett rengeteg puszit is tudhattam magaménak. Az anyák könnyes szemmel jöttek hozzánk, és gratuláltak nekünk kedves szavaikkal. Férjem megfogta a kezem, s az asztalunkhoz vezetett. Egy hosszú asztal közepén foglaltunk helyet. Tökéletesen ráláttunk minden asztalra. Jobb oldalamon Nicol foglalt helyet, mellette pedig szüleink. Harry másik oldalán az Ő családja ült.
Személyzet, aki bérelve lett az estére, felszolgálta a vacsorát. De még mielőtt elkezdhettük volna, beszédek hangoztak el. Srácoktól, és a barátnőiktől közösen, Gemma-éktól, családunktól.
Azután halk zene mellett lettek elfogyasztva a fogások, amiket a sütemények és a torta követett. Letették elénk, a félig epres, gyümölcsös, félig pedig csokoládé ízesítésű édességet. Kést Harry magához vette, és  torta tetejéhez illesztette. Megfogta a kezem, jobbjával, és a keze alá csúsztatta enyémet, míg ő jobb kezét helyezte rá. Minden szem ránk szegeződött. Lassan nyomta le Harry a kést, s ezzel felszeltük közösen választott tortánkat. Mindenki kapott a finom süteményből, s végül mi is. Újra helyet foglaltunk, és ízlelni kezdtük.
Anyáékkal váltottam pár szót, amikor arra lettem figyelmes, hogy csípőmet cirógatja a mellettem ülő srác. Mosolyogva néztem rá. Közelebb húzott magához, és egy finom csókba invitált. Újra mélyíteni szerette volna, de elhúzódtam.
- Akkor most lássuk a szerelmesek táncát. - hallottuk meg Louis hangját a mikrofonba
Mindegyik fiú mellette állt, és mosolyogtak. Harry rám nézett, s felállt. Kezét nyújtotta, én pedig boldogan csúsztattam övébe enyémet. Ismételten mi élvezhettük a figyelmet. A táncparkettként szolgáló részen egyből szembe fordult velem. Finoman csípőmre simította a kezét, míg másikat az enyémbe csúsztatta.
- Én választottam dalt, remélem tetszeni fog, Gyönyörűm. - suttogta fülembe, s egy gyengéd csókkal pecsételte meg
Érdeklődve pislogtam a zenekar felé. A srácok még mindig ott álltak, egy-egy mikrofonnal a kezükben. Pillanatokon belül felcsendült a dal első pár akkordja, s a szöveg, amit a fiúk énekeltek. Szerettem ezt a számot, és Harry ezzel pontosan tisztában volt. Rengetegszer dúdoltam pakolászás közben, ezzel Őt az őrületbe kergetve. Teljesen magunkénak éreztem.
- Remélem tetszik. - csókolt nyakamban, miközben lassú keringőbe hívott - Még nem volt alkalmam elmondani, de csodálatos vagy, Mrs.Styles. - mosolya csillogott arcán
- Köszönöm, Mr.Styles, maga sem panaszkodhat.
- Szeretlek. - csókolt meg
Teljesen magával ragadott a ringatózás, és a csók mámora. Hagytam neki, hogy mélyebben vonjon magába. Kezeim nyaka köré fonódtak, míg Ő csípőmnél fogva tartott szorosan testéhez. Szavakba nem tudtam volna önteni, hogy mit is érzek. Annyira nagy mértékű boldogság, vágyakozás kavargott bennem. Ám amikor tapstól zengeni kezdett a kert, egyből szétrebbentünk. Mellkasába fúrtam arcom, Ő pedig hátamat simogatta. Így táncoltuk végig a dalt, ám ahogyan vége lett, már át is vette az együttes az uralmat, s a zene folytatódott. Srácok felkérték barátnőiket, és még rajtuk kívül is jó páran csatlakoztak a táncolókhoz. Sorba cseréltük a párokat. Minden férfi nemű felkért engem, míg Harry-nek az összes nőneműt kellett megtáncoltatnia. Már jó ideje elsodródtunk egymással, amikor is a mikrofonban Liam hangja szólalt fel.
- Akkor most hadd lássuk a csodás ara combfixét.
Döbbentem álltam, és igyekeztem mihamarabb feldolgozni a hallottakat. Hirtelen Louis termett mellettem egy székkel, és leültetett rá. Senki nem lepődött meg, vagy tett fel kérdéseket. Ahelyett, inkább csak körbe álltak engem, és a velem szemben térdelő Harry-t, és figyeltek. Kérdően néztem szerelmemre, de Ő csak kisfiúsan csábos mosolyát intézte felém. Zene továbbra is halkan szólt a háttérben. Fogalmam sem volt, hogy mire is kellene számítanom. Inkább csak megbíztam Harry-ben. Szoknyámat felemelte, s a bal lábamat vette magához. Arca vészesen közelíteni kezdte a combom. Érdeklődve néztem, majd amikor megéreztem ajkait bőrömön, a hideg, és a forróság egyszerre lepett el. Fogai súrolták a harisnyával fedett combom, majd éreztem, ahogyan megfogja velük a fehér csipkés, kék vékony szalaggal díszített anyagot. Lefelé kezdte húzni, míg lábamat simogatta. Teljesen lehúzta, majd kezébe vette, és győztes mosollyal az arcán feltartotta. Egy pillanatra visszafordult hozzám, és felsegített. Csuklójára tekerte, s megcsókolt.
Újra táncba lettem invitálva, egészen addig, amíg fáradtan le nem ültem az asztalunkhoz, s kortyoltam bele a hűs pezsgőmbe.
- Thea. - szaladt oda hozzám húgom
- Szia kicsim. - ült le velem szembe, én pedig puszit nyomtam arcára - Baj van?
- Elköltöztök Harry-vel?
- Ugyan ott fogunk lakni, ahol eddig is. - mosolyogtam rá
- És ugyan annyit is látlak majd?
- Kicsim. - öleltem meg - Attól, hogy Harry a férjem lett, te még a húgom maradtál. Ugyan úgy szeretlek.
- Bármikor átmehetek majd? - szívem megfájdult, ahogy hallgattam kis megtört hangját
- Hát persze. Harry is nagyon szeret téged. - simítottam végig kezén
- Én is Őt. - mosolygott el édesen
- Hölgyeim. - jött oda hozzánk az említett személy - Mi ez a kis magánbeszélgetés. - guggolt le húgom elé
- Csak női dolgok. - mosolyogtam rá megnyugtatóan
- Esetleg velem tartana a kis hercegnő egy táncra? - fordult Nicol felé
Húgom fülig pirult. Rám pillantott, mire én bólintottam egyet. Visszafordult Harry felé, és apró kezét övébe csúsztatta. Kézen fogva sétáltam a táncolók felé. Férjem felemelten a kislányt, és úgy kezdtek el táncolni a zene ritmusára. Mosolyogva figyeltem Őket, egészen addig, amíg hozzám nem lépett Robin. Felkért egy táncra én pedig örömmel fogattam el. Körülbelül két dalt táncoltunk végig, amikor is Harry lépett oda, és kért le.
Testünk egybesimult, ahogyan ringatóztunk a zene kellemes dallamára. Már a vendégek kezdtek fogyni, hiszen az este közeledett. A dal véget ért, és hirtelen férjem karjaiba találtam magam. Egyenesen az autójához vitt, s beültetett hátra, s csatlakozott hozzám. Volán mögött Louis ült, míg az anyósülésen Eleanor foglalt helyet.
- Hova megyünk? - kérdeztem értetlenül
- Egy hotelbe. - adta meg Harry a választ
- Még tart az esküvő.
- Bébi, már alig voltak.
- De nem úgy volt, hogy a házatokban töltjük az estét?
- Bármennyire is szeretem a szüleim, a házat és a szobát, nem a gyermekkori szobámba szeretném a elhálni az esküvőnket.
- Oké fiatalok, örülök,hogy végre házasok vagytok, de azért várjátok meg, hogy a szobátokba érjetek. - nézett ránk a visszapillantóban Louis
- Te csak vezess. - felelte Harry
Alig telt el pár perc, amikor is megérkeztünk egy hotelhez. Harry kiszállt, s amint megkerülte a járművet, egyből az oldalamra sietett, és segített kiszállni, ami nehézkesen ment a ruhám miatt.