52.rész

Thea

Melegem volt a vastag takaró miatt, ám rájöttem, hogy nem csak ez az oka a forróságnak. Harry szorosan kapaszkodott csípőmbe. Az éjszaka folyamán helyzetünk változott. Hátán feküdt, míg én mellkasán terültem el. Arcom nyakhajlatába pihent. Enyhén göndör tincsei csiklandozták arcomat. Elmosolyodtam az ismerősen kellemes érzésre. Lassan felnyitottam szemhéjaim, s mélyen szippantottam be finom illatát. 

Jó ideig maradtunk e pózban, majd igyekeztem észrevétlenül kimászni mellőle. Pár perc küszködés után sikerült is elérnem célom. Visszaterítettem rá a takarót, Ő pedig szinte görcsösen magához ölelte azt a párnát, amelyen aludtam. Mosolyom csak szélesebb lett e cselekedete láttán. Átsétáltam a fürdőbe, ahol is megmosakodtam, s megmostam fogaim. Ezt követően lesétáltam a konyhába, és a kerestem reggelihez valót. Nekiláttam kikeverni a palacsinta tésztát, majd megsütni. Terhességem ideje alatt szinte végig édeset reggeliztem, és ez most sem változott. Soha nem fogom megunni, abban biztos vagyok. Míg sült az egyik, addig kerestem fájdalomcsillapítót, és egy pohár víz kíséretében az emeletre vittem. Férjem még mindig mélyen aludt, így elhelyeztem az éjjeliszekrényen, és már vissza is siettem a reggelinkhez. 

Mivel csak kettőnknek kell készíteni pár darabot, így hamar végeztem. Asztalra helyeztem a tányért, és a hozzá illő kiegészítőket is. Töltöttem két pohára narancslevet, míg Harry-nek, kávét is készítettem. Elkezdtem mosogatni a tálakat, és mire végeztem Harry fáradt arcával találtam szembe magam.
- Jó reggelt - köszöntöttem.
- Neked is - lépett beljebb. - Köszönöm, a gyógyszert. Életmentő volt.
Bólintottam, majd leültem az asztalhoz. Láttam rajta, hogy hezitál, de végül csatlakozott hozzám. Egyből lehúzta a koffein tartalmú italát, majd nekilátott a reggeli elfogyasztásának. Csend telepedett ránk, míg mindent megettünk. Pár szem epret ettem még, aztán felálltam, s a mosógatohóz vittem az edényeket. Harry utánam hozta az üveg tálat, amelyben a különböző gyümölcsök voltak elkészítve. Mielőtt még neki láthattam volna a mosogatásnak, magával szembe fordított. Farkasszemet néztünk. Nyeltem egy nagyot, s pilláimat lehunytam.
- Thea, hiányoztok - suttogta.
- Te magad löktél el.
- Tudom, hogy tudsz Kendall-ről - sóhajtott fel. - De egyáltalán nem az történt, amit a lapok lehoztak.
- Harry, a saját lelkiismereteddel kell elszámolnod.
- Édes, vissza akarlak kapni, téged és Darcy-t is.
- Őt választottad, és egy vacsorát helyettünk. Éppen, hogy hazajöttünk, már is hozzárohantál. - sírtam el magam.
- Közös munkánk volt - felelte feszülten. - Egy reklámfilmet forgattunk, amelyben az egész banda, és Ő is részt vett. Egy alapítványról van szó.
- Ha nem szeretsz csak mondd meg. Egy hónap alatt már megtanultam egyedül élni a kicsivel.
- Butaságokat beszélsz - törölte le könnyeim. - Bárkit megkérdezhetsz. Egy hete lett vége mindennek, és azóta telefonon se beszéltünk, egészen tegnapig. Akkor felkeresett, hogy beszélnünk kell. Elmondta, hogy mik is a szándékai, de közöltem vele, hogy nekem csak is Te és Darcy kell. Senki más. Soha nem csaltalak meg, esküszöm kicsim.
- És a vacsora? - kérdeztem szipogva.
- Üzleti megbeszélés volt. Jelen volt az ő menedzsere, a srácok és Paul is. Csupán együtt távoztunk.
- Amikor még nem volt meg a kicsi, akkor minek távolodtál el? Már akkor is csak ő számított.
- Igyekeztem a legtöbbet elérni, hogyha világra jön több időt tölthessek veletek - fogta kezei közé arcomat. - Szeretlek, mindennél, és mindenkinél jobban - mosolygott rám haloványan. - Na jó, nagy a verseny Darcy és közted.
- Szeretlek - álltam lábujjhegyre, s hajába túrtam.
- Örökké az enyém vagy - motyogta ajkaimba, mielőtt éhes csókjába vont.

Alig pár másodperc eltelte után kezei útra indultak testemen. Oldalamon simított végig, egészen csípőmig. Hirtelen felemelt, és a pultra ültetett. Lábaim közé szorosan fészkelte be magát. Nekem préselte izgalmát, ami miatt felnyögtem. Ujjait finoman csúsztatta fehérneműm anyaga alá, s simogatni kezdett.
- Harry - suttogtam, amikor elszakadtam tőle minimálisan.
- Baj van? - döntötte homlokát enyémnek.
- Kérlek, légy gyengéd.
- Ha még várni szeretnél, megértem.
- Már rendben vagyok - mosolyogtam fel rá bíztatóan.
Újra szenvedélyes csókot kezdeményezett, miközben finoman köröket írt le nőiességemen. Ajkaink finoman becézgették a másikét, míg a kellő hatást elérte. Kicsit felemelt, s megszabadított az apró anyagtól. Semmit sem sietettet. Kellő lassúsággal, s odafigyeléssel váltunk újra eggyé.

****

Kanapén feküdtünk egy pléddel testünk körül. Ismételten férjem mellkasán kiterülve tudhattam magam, ám most már sokkal boldogabban. Szorosan ölelt magához, miközben gerincem vonalát simogatta. Néha édes csókot váltottunk, ám csupán kisebb gesztusok voltak ezek.
- Hogy értetted tegnap, hogy nincs otthonod? - néztem fel rá.
- Szerinted tudtam itt élni nélkületek? - pillantott rám, míg hajammal játszott.
- Elköltöztél? - döbbentem meg.
- Egy hotel szobát vettem ki a belvárosban. Minden rátok emlékeztetett. Fájt, hogy reggel nem Darcy sírására, vagy éppen feleségem társaságában ébredek. - sóhajtott fel fájdalmasan. - De remélem, hogy holnap reggel már itthon, melletted fogok ébredni.
- Én is, Harry. Én is. - csókoltam meg röviden.