34.rész

Thea

Már lassan több, mint egy hete, hogy hazaengedtek engem. Bármennyire is ragaszkodott ahhoz Harry, hogy ő hozzon haza, elutasítottam. Előtte nap volt benn, s megkértem, hogy adjon időt, amely alatt mindent át szeretnék gondolni a kapcsolatunkat. Semmit sem mondott azon kívül, hogy szeret, és várni fog rám. 

Fiúk is visszatértek, s meglátogattak, ahogyan a lányok is. Beszélgetni nem nagyon volt hangulatom, így csak kis időre térek be mindig hozzám. 

Fáradtság folyamatos volt, így szinte a napokat a kórházi szobámba átaludtam. Darcy és Noah is betért hozzám. Szorosan megölelgettem őket. Ők huzamosabb ideig tartózkodtak nálam, Niall-el együtt. Ő volt a felelős értük, hogy biztosan érjenek el hozzám, s kerüljenek haza. Hálás voltam, amiért felajánlotta, hogy minden nap bejön velük, míg otthon Anne-re voltak bízva, és természetesen Harry-re. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy őket magam mellett tudhatom őket, s nem is kellett miattuk aggódnom. 

Utolsó napomon is hármasban jöttek értem. Gyermekeimet szorosan öleltem magamhoz, s vettem el Darcy-tól a táskám, hogy a fürdőszobába vonulva összeszedjem magam. Hazafelé vezető úton megköszöntem ismételten Niall fáradalmait, mire csak mosolyogva annyit felelt: "A lényeg, hogy te rendben legyél, és ne aggódj."

Anne felajánlotta, hogy nálunk marad, míg tökéletesen nem érzem magam késznek, hogy újra házimunkába álljak, ám éppen ellenkezőleg éreztem magam. Gondolataimat elterelni szerettem volna, így minden lehetséges dolgot elterveztem, amelyek egy kicsit is, de más felé irányítanak. 

Fáradtan másztam ki késő délelőtt az ágyból, s indultam a fürdőbe, ahol is még mindig jelen volt pár dolog, amely Harry-hez tartozott. Természetesen felajánlottam, hogy én költözöm el, a gyerekek pedig dönthetnek, de magától végül arra jutott, hogy Ő megy el. Persze nem messze, csupán pár utcányira, ahol is a szülei élnek. 

Hajamat copfba fogtam, s amint elvégeztem szokásosnak nevezhető dolgaimat, már igyekeztem is le a konyhába, hogy reggelit készíthessek a még alvó gyermekeimnek. Mindig igyekszem valami változatosat vinni étrendünkbe, így egy csillagtökkel kezdtem bajlódni, amelyet könnyedén szeleteltem egy serpenyőbe. Ezt kisebb korukban is imádták, így minden aggodalom nélkül tevékenykedtem. Pár gerezd fokhagymát is megpucoltam, s hasonlóan szeleteltem bele a már meleg, finoman illatozó tök közé. Pár perc után tojást ütöttem rá, majd ízesítettem. 

- Jó reggelt - hallottam meg Noah hangját. 

- Neked is, bébi - jött oda hozzám, s nyomott puszit arcomra. - Jól aludtál?

- Igen, bár még lehet reggeli után visszafekszem.

- Igazán élvezetes program. Nem mész ma sehova? 

- De, megyünk parkba a haverokkal - felelte lazán.

- Megterítenél, kérlek? - néztem rá, miután félrehúztam a forró serpenyőt.  

- Hány főre? - lépett a tányéros szekrény elé.

- Azt hiszem itt van Louis, úgyhogy négyre - feleltem, s a kávék, és teák elkészítésének álltam neki.

Noah megterített rendesen, miközben még beszélgettünk kicsit. Mióta hazajöttem, sokkal közvetlenebb lett, s több mindent oszt meg velem, aminek nagyon örülök. Darcy is megnyílt, s Louis-al együtt már többször is tartózkodtak itthon. 

Miután hazajöttem, Anne elmondta, hogy milyen gondolatokkal is foglalkozik. Szükségét éreztem annak, hogy leüljünk, s egy anya - lánya beszélgetést bonyolítsunk le. Megnyugtattam, hogy a baba elvesztését nem ő okozta, ahogyan arról sem tehet, hogy Harry félrelépett. Az apját megveti. Noah minden gond nélkül eljár Harry-vel, míg ő elzárkózik apja közelségétől. Próbáltam erről is beszélni vele, de nem tágít afelől, hogy igen is szörnyűséget követett el Haz. 

- Jó reggelt - boldog hanggal köszöntött Darcy, oldalán Lou-val.

- Nektek is, gyertek kész a reggeli - mosolyogtam, s elosztottam négy felé az ételt. 

- Istenien néz ki - bókolt Lou, ahogyan elfoglalták helyüket. 

- És még milyen finom - felelte lányom.

- Jó étvágyat - hangzott kisebb elcsúszással mindenki szájából, s neki is álltunk elfogyasztani.

- Anya, este apához megyek - törte meg a beállt csendet Noah. - Moziba megyünk egy új autós film premierre. 

- Rendben van - bólintottam rá. - Darcy, esetleg te? 

- Utálom az autós filmeket - motyogta.

- Baba, ő az apád - vetette át vállán bal kezét Lou. 

- Akinek köszönhetően majdnem szakítottunk - nézett rá komolyan. 

- De megbeszéltük - vágta rá egyből Louis. - Ő az apád, bármennyire is tett rosszat édesanyád ellen, neked attól még az édesapád marad.

- Tudom, de még nem állok készen arra, hogy beszéljek vele, sajnálom - nézett Louisra, majd rám. 

- Rendben - nyomott puszit arcára.

- Figyeljetek, attól még, hogy mi nem beszélünk, csak rólatok ha van valami, attól nektek még kell. Örülök, hogy Noah jár hozzá, és annak is örülnék, ha te is vele tartanál, de nem fogom erőltetni. Most pedig ezt a témát itt lezárjuk. 

****

Noah elment a barátaival, így az ő szobájában is a rám maradt házimunkát elvégezte, miután a ház többi részével végeztem. Darcy reggeli után segített elpakolni, illetve pár helységet átvállalt tőlem, amiért hálás voltam.

Ebédet közösen, hárman készítettük el. Sokat nevettünk, miközben a konyha kezdett egy kész csatatérré válni. Míg én a főétellel foglalkoztam, Lou és Darcy süteményt vállaltak magukra. Mondanom sem kell, hogy több alapanyag volt a ruhájukon, mint a tálba, így amint a sütőbe került a csokis finomság, elhessegettem őket az emeletre, hogy szedjék rendbe magukat. Míg ők odavoltak, én eltüntettem a romokat, és megterítettem. Levest az asztal közepére helyeztem, majd fordultam vissza, hogy elmosogassak, ám a csengő hangja ebben megzavart. Megtöröltem kezeim, és már mentem is, hogy köszöntsem a váratlan vendéget.

- Szia - mosolyodtam el, s öleltem meg. 

- Micsoda illatok - ölelt szorosan meg, majd beljebb engedtem.

- Velünk tartasz? - néztem rá. - Előre szólok, hogy a süteményt Darcy és Louis készítette. Felelőséget nem vállalok.

- Hát élnék a lehetőséggel, ha már így felajánlottad - mosolygott. - Hogy vagy? - hangja komollyá vált, amikor is újabb terítéket tettem az asztalra.

- Elvagyok - néztem rá. - Hiányzik, Niall, természetes, de szeretnék tőle távol lenni, hogy tisztán gondolkodhassam. 

- Megértem. Gyere ide - húzott meleg ölelésébe, míg vállára hajtottam fejem. 

- Kész vagyunk - lépett be a helységbe a két cukrászmester. 

- Helló, haver - ölelték meg egymást a fiúk barátságosan.

- Niall - lányom is megölelgette az ír srácot, majd helyet foglaltunk, hogy nekikezdhessünk az ebédnek. 

****

- Oké, előre figyelmeztetlek, hogy mi készítettük Darcy-val - hozta be nappaliba a csokis, még langyos süteményt Louis. 

- Meggondolom kétszer is akkor - nevetett. 

Lányom, szerelme ölébe mászott, majd egy filmet kezdtünk el megnézni, amely éppen a tv-ben ment. Mindenkit lekötött. Vígjáték, amely kissé szerelmi jelenetekkel volt megfűszerezve. Fájdalmas szívvel néztem végig, így végül felállt, s átsétáltam a konyhába, hogy töltsek egy pohár hűs vizet magamnak. 

Pultra támaszkodtam, s fejemet lehajtva merengtem el magamban, míg vállaimra simult két kéz, akinek tulajdonosával pontosan tisztában voltam. Fejemet hátra hajtottam vállára, míg szemeim könnyel teltek meg. 

- Minden rendben lesz - fordított maga felé, s ölelt meg. 

Hátamat simogatta, míg biztató, kedves szavakat suttogott bizalmasan fülembe. Derekánál szorosan öleltem, s mellkasába temettem arcom. Kis ideig álltunk így, majd eltávolodott, s arcomról ujjaival törölte le kövér könnycseppemet. Csengő újra felszólalt, ám mielőtt elindulhattam volna lányom nevetve szaladt, s hallottam, ahogyan Louis mögötte igyekezett. Kipillantva a boltíven láttam, ahogyan a srác csiklandozni kezdte Darcy-t, miközben ajtót nyitottak. 

- Te meg, mit keresel itt? - komolyodott el hirtelen Lou, s húzta magához barátnőjét, mire én furcsállva néztem Niall-re.